A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a dél-balatoni borok népszerűségének növelése érdekében a somogyi borászok, sajtkészítők, pék- és húsipari vállalkozások kapcsolatát is erősíteni kívánja.

Több országosan elismert borászat van már a térségben – a Bujdosótól a Léglin át a Konyáriig –, és a dél-balatoni szőlő után nagy a kereslet: közel 75 százalékát nem helyben dolgozzák fel, hanem értékesítik. A felvásárlási ár országosan alacsony, valamint a szőlőhöz hozzáadott érték így nem a régióban jelenik meg.

A dél-balatoni borok ismertségének, presztízsének növeléséért komoly megyei összefogás körvonalazódik, melyet az agrárgazdasági kamara indukált, valamint folyamatosan segít a jövőben is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Somogy Megyei Szervezetének kezdeményezésére január végén megyei borászok és közéleti vezetők egyeztettek a dél-balatoni borok kitörési lehetőségeiről. Az érintettek egyetértettek abban, hogy a megyei szőlő- és borstratégiához csatlakozóan a borvidék egységesebb működésére és megjelenésére van szükség, az őstermelőktől kezdve a nagy borászatokig – építve a turisztikai régió magas fokú látogatottságára is.

A NAK a helyi értékeket összekapcsolandó, néhány hónapja sajtkészítő-borász szakmai találkozót is szervezett, ahol Somogy megye borászati szakemberei és sajtkészítői találkozhattak egymással. Idén tavaszal első alkalommal szervez a NAK Kaposváron a megyei borokra épülő fesztivált. Itt, valamint a későbbi eseményeken a borok mellett az azokhoz illő somogyi termékek is megjelennek, így sajtok, hús- és pékáruk.

Területét tekintve a dél-balatoni az ország ötödik legnagyobb borvidéke, és mintegy háromezer ember dolgozik a szőlőtermesztésben. A dél-balatoni borvidékről elmondható, hogy általánosságban alacsony a gazdák, borászok innovációs kedve, ugyanakkor a szőlőszerkezet korszerűbbé, hatékonnyá alakításában már van több pozitív példa, illetve jelenleg hét borászat is pályázik különféle üzemfejlesztésre.