Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma tavaly decemberben minden korábbi havi rekordot megdöntve megközelítette az 1250 milliárd forintot. Éves összesítésben a kiskereskedelmi forgalom újabb csúcsot hozva mintegy 12 250 milliárd forintot tett ki.
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatsora szerint a kiskereskedelmi üzletek forgalma tavaly decemberben 6,7, naptárhatástól megtisztítva 6,1 százalékkal haladta meg a 2018 decemberi mutatót. A kiskereskedelmi forgalom így 78 hónapja, hat és fél éve folyamatosan nő. 2019 egészében kereken 6 százalékos bővülés mutatható ki a 2018-as adathoz képest.
Az elmúlt esztendő kimagasló teljesítményét jól jellemzi, hogy míg 2017-ben csak egy, 2018-ban pedig mindössze két hónapban lépte túl a 1000 milliárdot a havi forgalom, tavaly ez áprilistól kezdve minden hónapban így volt. 2019-ben esett meg először, hogy az éves mutató az üzemanyagforgalom nélkül is meghaladta a 10 ezer milliárd forintot. Tovább folytatódott a csomagküldő és internetes kiskereskedelem térnyerése, annak éves forgalma kis híján elérte a 730 milliárd forintot, ami a múlt évtized elejéhez képest tizenhatszoros volumenbővülést jelent.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta: „A kiskereskedelmi forgalom látványos növekedése a magyar családok javuló életminőségének, jobb gazdasági lehetőségeinek egyik legfontosabb fokmérője. A kormány arra törekszik, hogy a folyamatosan bővülő fogyasztásból minél nagyobb arányban részesüljenek a magyar tulajdonú kereskedelmi egységek és a magyar termékek.”
2010 januárjához képest a kiskereskedelmi forgalom több mint 43 százalékkal nőtt Magyarországon, ezzel hazánk a régiós élmezőnyben foglal helyet, és közel háromszorosan múlja felül az Európai Unió átlagos teljesítménynövekedését. A belső fogyasztás tartós élénkülése elsősorban a béremeléseknek, az adócsökkentéseknek, a családokat támogató célzott kormányzati intézkedéseknek köszönhető. A foglalkoztatás bővülésével, a növekvő bérekkel a kiskereskedelmi forgalomban is további emelkedés várható.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva elmondta: a múlt év egészében a várakozásoknak megfelelő növekedést mutatott a kiskereskedelmi forgalom. A növekedés motorját a tartós fogyasztási cikkeket – például háztartási gépeket – is magában foglaló nem élelmiszer kategória adta.
Nagy változás az idén sem várható. Folytatódó növekedésre lehet számítani, ám a 3 százalék feletti infláció és a lassabb bérdinamika miatt a reálbérek a tavalyinál lassabban nőnek, ez pedig a kiskereskedelemre is hatással lesz – mondta, hozzátéve: összességében a mostani kilátások alapján 4-5 százalékos forgalombővülés valószínűsíthető.
A K&H Bank vezető elemzője ugyanakkor figyelmeztetett, hogy vannak lefelé mutató kockázatok. Egyrészt az elmúlt években sokan már pótolták a válság éveiből elhalasztott komolyabb beszerzéseiket. Másrészt a kiskereskedelem kifehérítését célzó, egyben a statisztikákat javító kormányzati lépésekből is kevesebb lehet már ebben az évben. Harmadrészt az utóbbi években a fogyasztási hitelek felfutása is lökést adott a kiskereskedelemnek. Bár a hitelezés tovább nőhet és az elhalasztott vásárlások pótlása is megjelenhet a kiskereskedelemben, de várhatóan kisebb mértékben, mint korábban – fogalmazott a K&H elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője felhívta a figyelmet, hogy a kiskereskedelmi forgalom decemberi növekedését a reálbér-növekedés mellett a közszférában az év végén kifizetett igen jelentős bónuszok is támogatták. A negyedik negyedévben gyorsulást mutatott a kiskereskedelem az előző negyedévhez képest, ami határozottan segítette a GDP növekedési ütemének fenntartását – jegyezte meg.
A bérek kétszámjegyű növekedése miatt a reálbérek növekedése tavaly elérhette a 7,5 százalékot. A kiskereskedelmi forgalom növekedése az idén 4,8 százalékra lassulhat a tavalyi 6 százalék és tavalyelőtti 6,7 százalék után. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások tavalyi év végén és idén várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is – vélekedett a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette: a háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította, hogy a decemberi adat azért is különösen jelentős, mert a karácsonyi ajándékvásárlások miatt ilyenkor a legnagyobb a forgalom értéke. A növekedést továbbra is a bérek dinamikus emelkedése magyarázza, amelyet azonban a növekvő infláció fékez. 2020-ban is a kiskereskedelmi forgalom bővülésére számítanak a Századvég Gazdaságkutatónál, melynek mértékét nagyban befolyásolhatja a bérek növekedésének üteme. Kedvező esetben a forgalomnövekedés az idén is elérheti az 5-6 százalékot. Regős Gábor megjegyezte, hogy a kiskereskedelmi forgalom jelentős bővülése az ágazatot is sújtó munkaerőhiány mellett következett be.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a nominális bérek kétszámjegyű növekedése a negyedik negyedévben is fennmaradt, miközben a munkanélküliség tovább csökkent. A magas fogyasztói bizalom, az élénk banki hitelezéssel együtt mind támogatták, hogy a december, illetve a negyedik negyedév is erős maradt a kiskereskedelmi eladások szempontjából. Mindez megerősíti azt a várakozást, hogy a belső fogyasztás a negyedik negyedévben is fontos támasza maradhatott a GDP bővülésének.
Az elemző szerint 2020-ban valamelyest csökkenhet az eladások lendülete, de ez vélhetően nem lesz számottevő. Az idei évre 3,6 százalékos GDP növekedést várnak az Erste elemzői, amelynek továbbra is fontos hajtóereje maradhat a belső fogyasztás.
(Forrás: ITM, MTI)
