Czóbel Béla, Derkovits Gyula és Rippl-Rónai József egy-egy festménye is szerepel a Kieselbach Galéria karácsonyi árverésén, amelyet december 10-én rendeznek a Budapest Marriott Hotelben.
A 266 tételt felvonultató aukció anyagát bemutató kiállítás december 9-ig látogatható a Kieselbach Galériában.
Kiemelik Czóbel Béla nemzetközi rangú, muzeális értékű Kislány ágy előtt című, 1905-ben készült festményét, amely szinte elkészülte óta napjainkig rangos gyűjtemények része volt és eddig nem szerepelt nyilvánosan a műkereskedelemben.
A festő fiatalkori remekműve saját művészetén és a 20. századi modern magyar festészeten belül is az egyik legemblematikusabb alkotásnak számít. Czóbel Párizsban, a paradigmaváltó 1905-ös év legvégén, közvetlen a Matisse körül csoportosuló fauve-ok jelentkezése után festette ezt vadonatúj látásmódot tükröző művét.
A Montparnasse-on bérelt hotelszobájában született alkotással egy időben megfogalmazott Önvallomás című írásából kiderül, hogy a művész ekkor fontos fordulóponthoz ért: leszámolt korábbi stílusával, a nagybányai plein air naturalizmussal és a párizsi inspirációk hatására festészetét teljesen új alapokra helyezte. Czóbel ekkor került a nemzetközi élvonal közelébe.
Már ebben az évben olyan fontos vásárlói akadtak, mint Thomas Mann sógora, a zeneszerző és karmester, Mahler-növendék Klaus Pringsheim. Matisse és Picasso környezetében, Gertrude Steinék híres művészeti szalonjában pedig nem sokkal később az akkori párizsi avantgárd legjobbjai között emlegették Czóbelt.
Czóbel életművében ma már csak elvétve találni olyan festményt, amely elkerülte a restaurátori beavatkozást és amelyet megkímélt az elmúlt század „vérzivataros” történelme is. A Kislány ágy előtt érintetlen, lakkozástól mentes festmény, amelyet eredeti keretében bocsátanak árverésre.
Licitálni lehet még Derkovits Gyula 1933-as Szövők című művére, amelyben az avantgárd kollázsos szerkesztésmód találkozik az expresszív formaképzéssel és „az ezüst porfesték különös izzásával”. Ez az egyetlen olyan nagyméretű, muzeális kvalitású Derkovits-remekmű, amely még nem került közgyűjteménybe.
A magyar művészettörténet egyik legnagyobb gyűjtője, Nemes Marcell kollekciója része volt egykor Rippl-Rónai József Kis szőke fiú naranccsal című 1904-es festménye. A 20. század elején született – „Kunffy gyerekként” is ismert – kép az érett, kaposvári korszak ikonikus remekműve.
A tételek között szerepel még Vaszary János 1930-as években született Művésztársaság című kompozíciója, amely a tatai Park-sorozat családias összejöveteleinek „intim világát” ötvözi a Korzó-képek „nagylélegzetvételű, fővárosi környezetével”. A művész egykori krisztinavárosi otthonának, a „penthouse”-os Vágó-háznak a tetőkertjén készült jeleneten vidám művésztársaság ünnepel a háttérben kirajzolódó Budavári Palota régi, Hauszmann-féle kupolája alatt. A korábban ismeretlen festmény felbukkanása igazi művészettörténeti szenzációnak számít.
Licitálni lehet a Csontváry által halhatatlanná tett Taorminát megörökítő Taorminai napkelte (1930) című Egry József-festményre is. A képet a 20. század során sokáig egy elzárt pécsi magángyűjteményben őrizték, több mint fél évszázada nem szerepelt együtt a többi kiemelt alkotással. Reprodukcióról viszont jól ismerik a hazai műértők, hiszen már a festő első – majd százéves – monográfiájában is szerepelt a fotója, onnantól kezdve pedig az összes jelentős Egry-albumban megtalálható Taormina I. címmel.
(Forrás: MTI, fotó: Kieselbach)
