A magyar gazdaság számos lényeges mutatója kiemelkedő növekedést mutatott tavaly, azonban idén már lassuló bővüléssel lehet számolni.
Az ország gazdasága tavaly minden várakozást meghaladó mértékben, a GKI számításai szerint 4,6 százalékkal nőtt. Ez az Európai Unióban dobogós helyezést ért, nálunk dinamikusabb növekedésre csak a lengyelek, és esetleg a lettek voltak képesek.
A bővülést elsősorban a 15 százalékos állóeszköz-felhalmozási növekmény és az 5 százalékkal emelkedő belföldi fogyasztás hajtotta. Utóbbiban komoly szerepe volt a reálbérek versenyszférában tapasztalt 8, és a közszférában mért 6,5 százalék körüli növekedésének, előbbiben elsősorban a nagyarányú uniós transzfernek. A makrogazdasági helyzetet javította, hogy 2018-ban elmaradt a decemberre általában jellemző nagy költségvetési költekezés is, az ekkor érkező EU-s pénzekkel együtt a korábban jellemzően 400 milliárd forint körüli hiány helyett 200 milliárdos többletet ért el az államháztartás.
Az idei évtől már csökkenő ütemű növekedésre lehet számítani, a gazdaság 3,4 százalékkal, a reálbérek 5,5 százalék körüli ütemben nőhetnek. Ennek számos oka van. Az egyik, hogy a bérnövekedést egyelőre nem követte le a termelékenység javulása. A másik, hogy egyre komolyabb inflációs nyomás nehezedik a gazdaságra. Az MNB által kiemelten figyelt maginfláció már tavaly év végén közelítette a 3 százalékos célszámot, és ez ahhoz vezethet, hogy idén a jegybank már emelhet az irányadó kamatlábon Az EU-s transzferek ugyan a tavalyinál magasabbak lesznek, de az előrejelzések szerint már csak 5 százalékos beruházásnövekedéshez járulhatnak hozzá.
