A jelenlegi uniós ciklusban Magyarország rendelkezésére álló forrásokat akkor használjuk fel jól, ha megduplázzuk a leghatékonyabb magyar középvállalkozó exportcégek számát – nyilatkozta a KamaraOnline-nak Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.
– A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az utóbbi évek csökkenése, majd stagnálása után a tavalyi harmadik negyedévben már több mint három százalékkal bővült a kkv-szektor hitelállománya éves összevetésben. A vállalkozások részéről nőtt a kereslet, vagy a hitelintézetek váltak aktívabbá?
– A növekedés nagyrészt az uniós támogatásokkal van összefüggésben. Tavaly rekordösszegben, 2500 milliárd forint értékben sikerült forrást lehívni és kifizetni, s az ehhez kapcsolódó hiteligény (saját erő biztosítása, előfinanszírozás) számottevő pluszt jelentett a keresleti oldalon. A bővülés másik jelentős hajtóereje az MNB Növekedési Hitelprogramja (NHP) volt. Az NHP nagy segítséget jelentett a vállalati hitelezésben, ugyanakkor az is igaz, hogy az alacsony kamatok miatt a cégek olyan fejlesztéseket is előrehoztak 2014-2015-re, amelyeket csak később terveztek megvalósítani. Az így generált beruházási hullámot azonban egy hullámvölgy követheti, miként az is valószínűtlen, hogy az uniós pénzek lehívásában tavaly elért eredményeket meg lehet ismételni 2016-ban, vagy akár csak megközelíteni a tekintélyes kétezer milliárd forintos szintet. A kérdés az, hogy ezeket a hatásokat mennyire lehet tompítani a brüsszeli források tervezett, a korábbinál gyorsabb pályáztatásával, majd folyósításával.
– Az utóbbi fél évben – jó pár év szünet után – megjelentek a vállalkozásoknak szóló első uniós pályázatok. Mik az eddigi tapasztalatok, illetve milyen feladatokat jelent ez a pénzintézetek számára?
– A jelenlegi, 2014–2020-as költségvetési ciklus már részben arról szól, hogyan tudunk felkészülni a 2020 utáni időszakra, amikor csökkennek a Magyarországnak jutó uniós források. A kormány ezért olyan pályázatokat ír ki, amelyek nem csak rövidtávon, hanem 2020 után is hozzá tudnak járulni a gazdasági növekedéshez. Ma Magyarországon nagyjából 500–600 olyan, exportra termelő középvállalkozás működik, amely nem csak belföldön, de nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, a külföldi konkurensekkel szemben is megállja a helyét. A mostani uniós ciklusban elérhető forrásokat akkor használjuk fel jól, ha az időszak végére ezen társaságok száma eléri az 1000–1500-at. A hazai cégvezetők jelentős része ma még nem hiszi el, hogy lehet keresnivalója egy olyan piacon, amelyen multinacionális nagyvállalatok működnek, nem hiszi el, hogy ő is konkurálhat ezekkel a társaságokkal. A következő évek legfontosabb feladata felkutatni azokat a vállalkozásokat, amelyekben megvan ehhez a potenciál, és hozzásegíteni őket azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyek multipilkátorhatása szinten tudja tartani a gazdasági növekedést.
Az előző, 2007–2013-as uniós költségvetési időszak tapasztalata alapján a vállalkozások 70–75 százaléka csak akkor fejleszt, ha ehhez támogatást kap. Az OTP felmérése szerint most is ez a helyzet, a cégek tervezett beruházásaik elindításával arra várnak, hogy kapjanak hozzá forrást, támogatást. A jelentősen növekvő pályázati források sikeres felhasználása hitel nélkül nehezen valósítható meg. A vállalkozásoktól kapott válaszok alapján a támogatást elnyerő társaságok négyötöde szívesen vonna be banki forrást – mi pedig ezt szívesen biztosítjuk a számukra. Igyekszünk megkeresni a pályázaton nyertes cégeket, és végigbeszélni velük, hogy saját forrásból tervezik-e előfinanszírozni a tervezett fejlesztést vagy igényelnek ehhez, illetve a saját erő biztosításához bankhitelt. Úgy látjuk, hogy sok vállalkozásnak nem csak a külső forrásokra van szüksége, hanem hiányzik az uniós pénzek elnyeréséhez, illetve a felhasználásához, az elszámoláshoz szükséges szaktudás is. Az OTP-nél azon dolgozunk, hogy országos lefedettségű tanácsadói csapatot alakítsunk ki, amely nem csak átlátja az adott vállalkozó pénzügyeit, hanem azt is megérti, milyen igényei, fejlesztési lehetőségei vannak a cégnek az adott szektorban, és ahhoz mennyiben tudnak segítséget adni az uniós források. Kifejezetten ezt a célt szolgálja az OTP Hungaro-Projekt Kft, amely az uniós pénzek elnyeréséhez, a pályázatok lebonyolításához, az elszámolás menedzseléséhez nyújt segítséget.
– Az MNB Növekedési Hitelprogramja 2013-as indulása óta jelentős hatással van a vállalati hitelezésre. Idén az NHP harmadik, kivezető szakaszába lépett, ami a keretfeltételekben is változást hozott. Mire számíthatnak 2016-ban a vállalkozások?
– Az egyik legfontosabb változás, hogy kikerült a programból a forgóeszköz hitelezés, az NHP-t már csak új beruházások finanszírozásához, illetve uniós pályázatokhoz az önrész biztosítására lehet igénybe venni. A maximális hitelösszeg a korábbi tízmilliárdról egymilliárd forintra csökkent. Idén összesen 600 milliárd forint áll rendelkezésre: fele forinthitel, a másik fele pedig devizaforrás, amelyet olyan exportcégek vehetnek igénybe, amelyeknek az adott devizában bevételük és így természetes fedezet áll rendelkezésükre. Az amúgy is szűkebb források egy részét ráadásul elviszik a földpályázatokhoz igényelt hitelek – a földvásárlás ugyanis továbbra is szerepel a támogatott célok között. Szerintem ezeket a forrásokat inkább a gazdaság élénkítésére, az új beruházások támogatására kellene fordítani és a földvásárlásokhoz más forrásból pénzt elkülöníteni, vagy annyival megemelni az NHP keretét, hogy mindkét célra jusson.
– Az MNB idén év végével lezárja az NHP-t. Nem hiányzik majd ez a forrás a rendszerből? Megáll már a saját lábán a vállalati hitelezés?
– Az OTP Bank eddig is aktívan hitelezett, vállalati hitelállományunk 2008 és 2015 között a duplájára nőtt, de a helyzet bankonként eltérő, általánosságban, szektorszinten nyílván erősödnie kell a piaci alapú hitelezésnek. Ehhez nagyban hozzá tudnak járulni a garantőr intézmények, a Garantiqa Zrt. és az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány. Az OTP-nek mindkét szervezettel jó a kapcsolata, hiszünk benne, hogy ezek az intézmények képesek kezelni a szektor kockázatvállalási szándékát. A magyar bankszektorban forrásoldalról adottak a feltételek a vállalati hitelezéshez, a kérdés inkább az, hogy ezek a források miként jutnak el a vállalkozásokhoz. Ezt segítheti elő az állami kamattámogatás, vagy a kockázatok mérséklése a garantőr szervezetek révén.
Az NHP mellett pedig most is rendelkezésre állnak egyéb támogatott források az Eximbank, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Széchenyi Hitelkártya Program révén. A vállalkozások tehát nem maradnak támogatott források nélkül az NHP átalakítása, szűkítése, az idei év végével tervezett lezárása után sem. Az Eximbank és az MFB forrásait főleg a középvállalkozások számára lehet hatékonyan kihelyezni, a Széchenyi Hitelkártya Program pedig inkább a mikro vállalkozásoknak jelent segítséget, így a bankoknak elsősorban a kettő közötti csoportra érdemes koncentrálniuk piaci konstrukcióikkal.
– A lakossági szegmens túlszabályozása miatt a pénzintézetek mind nagyobb figyelmet szentelnek a vállalkozásoknak. Mit érzékelhetnek a cégek ebből, illetve mire számíthatnak a közeljövőben a különféle banki szolgáltatások esetében?
– Egészen a közelmúltig valóban ez volt a tendencia, a családok otthonteremtési kedvezményének tavaly év végén bejelentett kibővítésével azonban a lakossági szektorra újra nagyobb figyelem irányul. Ugyanakkor jól láthatóan elindult egy folyamat, a jogszabályi környezet változása miatt a legtöbb hitelintézet a korábbinál is nagyobb figyelmet szentel a kkv-szektornak. Az árakban, a hitelkamatokban azonban már nehéz versenyezni az alacsony jegybanki alapkamat, illetve a támogatott hiteleknél a szűkre szabott mozgástér miatt, így mind nagyobb hangsúlyt kapnak a banki szolgáltatások. A kkv-szektorra irányuló nagyobb figyelem a rugalmasabb, a kor követelményeinek megfelelő szolgáltatások nyújtása, vagy a hitelezési aktivitás mellett megjelenik abban is, hogy igyekszünk piacot találni ügyfeleinknek. Az OTP a legnagyobb lakossági bank Magyarországon, több millió ügyfelünk van, és azon dolgozunk, hogyan tudjuk összekötni a vállalati és lakossági ügyfeleinket. Szorosan együttműködünk a kamarákkal is, folyamatosan kapjuk a jelzéseket arról, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak, hogyan tudjuk számukra minél egyszerűbbé tenni a pénzügyek intézését.
A cégek egy része, főleg a kisebb vállalkozások a bankolásra ma még szükséges rosszként tekintenek – még akkor is, amikor hitelre van szükségük. Azon dolgozunk, hogy az ügyfelek egyszerűen és gyorsan tudjanak számlát nyitni, pénzügyeiket intézni. A napi működésben pedig két területen tudunk igazán segíteni egy vállalkozónak: az adminisztráció csökkentésével és a piacszerzésük támogatásával. Előbbi főleg a mikro- és kisvállalkozásoknál számít sokat, ahol a cégvezető intézi ezen feladatok nagy részét is. Egy olyan új, a tervek szerint még az idén elinduló szolgáltatáson dolgozunk, amely összeköti a vállalkozás számlázását és könyvelését az internetbanki funkcióval, ezzel lényegesen leegyszerűsítve és egyszerűbbé téve egy sor adminisztrációs feladatot. Ugyancsak idén szeretnénk eljutni odáig, hogy egy új számla nyitásakor az ügyfélnek csak a folyamat legvégén, a törvényben előírt kötelező azonosítás miatt kelljen bemennie a bankfiókba, minden mást pedig elektronikusan, az interneten keresztül el lehessen intézni. A már meglévő ügyfeleknek egy egyszerű folyószámlahitelért vagy számlafaktorálásért sem kell felkeresnie személyesen az OTP Bankot: minden, a szerződéskötéshez kapcsolódó folyamatot elektronikusan is el lehet majd intézni.
– Az NHP kivezetésével párhuzamosan az MNB elindította piaci hitelprogramját (PHP). Milyen hatással lesz a PHP a vállalati hitelezésre?
– Ezt egyelőre nehéz megmondani. Az MNB célja a PHP-val a bankok piaci alapú hitelezésének ösztönzése, támogatása, ám ahhoz, hogy a jegybank által biztosított kedvezményekhez hozzájussanak, a bankoknak vállalást kell tenniük a hitelállományuk növelésével kapcsolatban. A vállalati hitelezésben a következő évek meghatározó elemei az uniós pályázatokhoz kapcsolódó finanszírozás, a visszatérítendő források kiosztása, valamint a földfinanszírozás. Ám amíg nem látjuk, hogy ezekben miként tudunk részt venni, addig nagyon nehéz bármilyen vállalást tenni a vállalati hitelezés jövőbeli alakulásával kapcsolatban. Az OTP nem indult el azon a közbeszerzési pályázaton, amelyet az MFB írt ki a visszatérítendő uniós források kiosztásának támogatására, de ennek ellenére továbbra is részt kívánunk venni a folyamatban. Úgy gondoljuk, ha a kormányzat szeretné ezeket a támogatásokat már 2016–2017-ben is megfelelő mennyiségben eljuttatni a vállalkozásokhoz, ahhoz szükség lesz a pénzintézetek bevonására.
– A PHP egyik eleme egy új vállalati hitelinformációs rendszer kialakítása. Hogy állnak a munkával a bankok illetve az MNB, mikor kezdhetik el használni a hitelintézetek az adatbázist? Mit jelent, mit hoz ez a vállalkozások számára?
– A munka még jelenleg is zajlik, az indulást az idei évre ígérik, de az már most látszik, hogy a hitelinformációs rendszer nem lesz ügyfélszintű. Különböző szűrőket építenek be, például egy adott ágazatra, vagy azon belül adott méretű cégekre vonatkozó adatokat kérhetnek le a bankok, ám azt, hogy egy adott vállalkozás hitelképes és ha igen, milyen mértékben, azt minden pénzintézetnek továbbra is a saját hitelbírálati rendszere és kockázatvállalási hajlandósága alapján, magának kell eldöntenie. Igazán nagy segítséget nyilván az jelentene, ha ügyfélszintű adatokkal dolgozhatnánk, és a rendszer úgy működne, mint egy pozitív adóslista, de a jelenlegi törvényi feltételek mellett erre nincs lehetőség. Nyugat-Európában erre van példa, de van olyan ország is, ahol ugyan az adott cég vagy akár magánszemély „előéletét” ugyan nem látják a bankok, de lekérhetnek egyfajta minősítést, amelyből látják, hogy megbízható vagy problémás adósról van-e szó. Mi azt szeretnénk, ha a magyar vállalati hitelinformációs rendszer ezt is tudná. Azon dolgozunk, hogy ezt a szándékunkat a jogalkotók is támogassák.
Horniák Balázs
