Az áruszállítás teljesítménye 13 százalékkal csökkent 2020 harmadik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A járvány a személyszállítást jobban érintette, a távolsági közösségi közlekedés teljesítménye a felére, a helyié 23 százalékkal esett vissza.
Ugyanakkor a korlátozó intézkedések által erősen érintett második negyedévhez képest az áruszállítás teljesítménye 3,5 százalékkal, a távolsági személyszállításé 75 százalékkal, a helyi közösségi közlekedésé közel duplájára emelkedett.
A KSH részletezi, hogy 2020 harmadik negyedévében a belföldi szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 6,7 százalékkal, a nemzetközi szállításé 16 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A kialakult járványügyi veszélyhelyzet következtében bevezetett hazai és nemzetközi korlátozások a legtöbb szállítási módozatra negatív hatással voltak. A legnagyobb mértékben, 33 százalékkal – elsősorban a tavalyi magas bázisérték következtében – a csővezetéken szállított áruk tömege esett vissza.
A nemzetközi közúti árufuvarozás teljesítménye 17 százalékkal mérséklődött.
A vasúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 1,8 százalékkal, 2,6 milliárdra nőtt, a szállított áruk mennyisége 2,6 százalékkal, 12,2 millió tonnára csökkent az idei harmadik negyedévben. Az átmenő nemzetközi forgalom és a kivitel volumene 5,6, illetve 14 százalékkal nőtt, miközben a belföldi és a behozatali forgalom 16, illetve 8,7 százalékkal csökkent.
A belvízi áruszállítás volumene 18 százalékkal, árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 8,3 százalékkal nőtt 2019 harmadik negyedévéhez képest. Míg a belföldi vízi áruszállítás volumenében és teljesítményében csökkenés történt, addig az összesített nemzetközi forgalom volumene 18, teljesítménye 8,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatait.
A helyközi személyszállításban az előző negyedévinél kisebb arányú volt a visszaesés. A belföldi távolsági személyszállításban a teljesítmény 24, az utasszám 17 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, nemzetközi viszonylatban a teljesítmény 85, az utasforgalom 83 százalékkal esett vissza.
A legnagyobb súlyt jelentő autóbuszos személyszállítás teljesítménye 38, a vasútié 22, a légié 84 százalékkal, a legkisebb súllyal bíró vízi személyszállításé pedig 25 százalékkal csökkent.
A légi személyszállítás összteljesítményen belüli aránya az előző év azonos időszaki 34 százalékról 11 százalékra esett vissza, ezzel párhuzamosan az autóbuszos személyszállításé 9,7 százalékponttal 52 százalékra, a vasútié 13 százalékponttal 37 százalékra emelkedett. Az utasok 74 százalékát autóbusszal, 25 százalékát vasúton, 0,3 százalékát repülőn szállították 2020 harmadik negyedévében.
A KSH összesítése szerint a harmadik negyedévben a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 49 országba irányuló utasforgalma 786,4 ezer fő volt, 83 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A Debreceni Repülőtér utasforgalma 86 százalékkal, járatszáma 53 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
A harmadik negyedévben a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 68 ezer, az egy évvel korábbinál 13 százalékkal kevesebb volt. A Ford, a Volkswagen, a Toyota és a Suzuki márkák együttesen a forgalomba helyezett járművek több mint egyharmadát tették ki.
Az új személygépkocsik esetében 15, a használtaknál 11 százalékkal csökkent a forgalomba helyezések száma. Az első alkalommal regisztrált autók 51 százaléka új volt, arányuk az előző negyedévhez képest nőtt, azonban így is 21 százalékponttal elmaradt a 10 évvel korábbitól. Elektromos személygépkocsiból 2019 harmadik negyedévéhez mérten 45 százalékkal több került első alkalommal forgalomba. A harmadik negyedévben a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett autóbuszok száma 18 százalékkal, a vontatóké 11 százalékkal meghaladta a 2019. azonos időszakit, ugyanakkor a tehergépkocsiké 20, a motorkerékpároké 6,4 százalékkal lett kevesebb – írja a KSH.
(Forrás: MTI, fotó: Rosta Tibor)
