Az Európai Parlament létszámának 751-ről 705-re kellene csökkennie, a felszabaduló helyek a később csatlakozó tagállamokhoz kerülnének – javasolja a parlament.

A Brexittel felszabaduló 73 helyből 46 tartalékba kerülne egy esetleges EU bővítéshez. 27 képviselői helyet az aránytalanul kevés képviselővel rendelkező 14 tagállam között osztanák szét, a változások itt láthatók. Magyarország nem kap új helyet, továbbra is 21 képviselőnk marad az EP-ben.

Az Európai Parlament állásfoglalása kiemeli, hogy a változásokra csak akkor van szükség, ha az Egyesült Királyság valóban kilép az EU-ból. A javaslatot 431 szavazattal 182 ellenében 61 tartózkodás mellett fogadták el.

„Amikor sokan az egész demokratikus rendszert kérdőjelezik meg, az a feladatunk, hogy a polgárok lelkesedését visszaszerezzük. Az EP helyek igazságos és jogszerű elosztása remélhetőleg a jó irányba tett lépésnek bizonyul” – mondta Danuta Hübner társ-jelentéstevő (EPP, Lengyelország).

„Ez egy fontos lépés az európai demokrácia számára, az Európai Parlament igazságosabb összetételben képviselheti az európai választókat” – mondta Pedro Silva Pereira társ-jelentéstevő (S&D, Portugália).

Az EP jogalkotási javaslatát ezután a Tanács tárgyalja, ahol az állam- és kormányfőknek egyhangú döntést kell hozniuk, amit azután még az EP is jóváhagy és a tagállami parlamentek ratifikálnak. A kérdés témája lehet a februári informális uniós csúcsnak is.

Közös európai választási lista

A plenáris leszavazta az alkotmányügyi bizottság javaslatát, hogy a képviselők egy része egyetlen közös európai választókerületből jusson be az Európai Parlamentbe.

„Csökkenő arányosság”

Jelenleg 751 képviselői hely van az Európai Parlamentben, ez a maximum, amit az uniós szerződések engedélyeznek. Ezek azt is előírják, hogy egy tagállamnak sem lehet 6-nál kevesebb vagy 96-nál több képviselője és a helyek elosztásánál az úgynevezett csökkenő arányosság elvét kell érvényesíteni. Ennek értelmében kisebb országnak nem lehet több képviselője a nagyobb népességű országnál és a népesség/képviselői helyek arány a lakosságszámmal együtt növekszik addig, amíg fel nem kerekítik egész számra.

Csak vezető jelölt kerülhet az Európai Bizottság élére

A képviselők egy másik állásfoglalásban leszögezik, hogy a 2019-es EP választások után csak olyan jelöltet hajlandóak támogatni az Európai Bizottság élén, aki az európai pártok vezető jelöltjeként vett részt a választási kampányban (a 2014-ben bevezetett ún. Spitzenkandidaten rendszer szerint, így került Jean-Claude Juncker a bizottság élére).