Míg 2010-ben még 100 forint fejlesztésből 90 forint az uniós kasszából érkezett, most a folyamatban lévő beruházások 70 százaléka mögött van uniós forrás, és 30 százalékát már a magyar gazdaság által megtermelt eszközök adják.

A kelet-európai államok nem “másodlagos állampolgárok” az unióban. A kohéziós politika esetleges megszüntetése hosszú távon a nyugat-európai gazdasági növekedést töri meg, mivel 1 euró forrás felhasználása a régióban 2-3 év múlva 3 euró megrendelést jelent Németországban, és 2,1-2,2 eurót a brit vagy a francia gazdaságban – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Világgazdaság Gazdasági csúcstalálkozó: csúcsvezetőknek! című konferenciáján.

A paksi kapacitás-fenntartási beruházásról szólva elmondta: a mindenkori magyar állam feladata, hogy biztonságot teremtsen az energiaellátásban, kiszámítható áron. Magyarország nem tud energiafüggetlen országgá válni, csak csökkenteni függőségét, diverzifikálni a forrásokat. Az olcsó, biztonságos, kiszámítható energiaellátás biztosításában nincs alternatívája az atomenergia, a fosszilis energia és a zöldenergia hármasának – jelentette ki.

Csepreghy Nándor elmondta, az elmúlt években a lakossági felhasználás esetében az unió legdrágább tagállamai közül a legolcsóbbak közé került Magyarország, egy kilowattóra áram 34-35 forintba kerül itthon, míg a német állampolgároknak ez mintegy 90 forintba. A paksival megegyező kapacitásbővítés szélenergiából vagy napenergiából legalább kétszer, de akár tízszer annyiba is kerülhetne – mondta.    

Kérdésre válaszolva elmondta, a magyar gazdasági szereplők igénye, hogy 2020 után legyenek vissza nem térítendő források is a kohéziós politikában, de vélekedése szerint szükséges elmenni abba az irányba, hogy elegendőek legyenek a visszatérítendő források, azaz a fejlesztéspolitika úgy működjön, mint egy 0 százalékos hitel.

Az a projekt, ami 0 százalékon nem termeli ki magát, annak a létjogosultságát senki nem tudja megmagyarázni – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy le kell dolgozni a technológiai hátrányt a nyugati cégekkel szemben, és rendezni kellene a cégek tőkeellátottságát, hiszen hitel már van a piacon, a felvétel akadálya a tőke hiánya.  

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az Európai Unióról szólva elmondta: ha a centrum nem támogatja a periférián élőket, akkor szét fog esni. Ennek oka, hogy az erőforrások zöme beáramlik a centrumba a perifériáról, említette egyebek mellett a fiatal, innovatív munkaerőt és a profittranszferek okozta jövedelemkiáramlást, és úgy vélte, ha ezt nem ellentételezik valamilyen módon, akkor “szétfeszül” az unió. Az MKIK elnöke elmondása szerint hisz abban, hogy “különösen a német racionalitás” itt is megjelenik, és rádöbben, hogy az unió egysége okán fenn kell tartani a kohéziós politikát.     

Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója beszámolt arról, hogy 3,5-szörösére nőtt az új hitelkihelyezés négy év alatt, tavaly ez 442 milliárd forintot tett ki. Ennek több mint 20 százaléka az ázsiai térségbe irányuló exportot szolgálta. A keleti és déli nyitás stratégiájának meghirdetésekor a bank 133 ország kockázati felmérését végezte el, ennyi országnál segíti a magyar exportőröket – mondta.     

Példaként kiemelte, 2,5 millió euróért szállít egy magyar cég Kínába egészségügyi berendezéseket, a bankon keresztül a megrendelő – 365 napra halasztott – fizetésének biztosítására nyújtanak biztosítást. A magyar állam az utóbbi években érte el gazdasági erejének azt a szintjét, hogy “kötött segélyhitelt” nyújthasson szegényebb országoknak. Így magyar vállalkozások kerülhetnek helyzetbe Indonéziában, Sri Lankán vagy a Balkánon – mondta Urbán Zoltán.     

Kiemelte, tőkealapokat is indított a bank, a befektetések nyomán a Nanushka divatmárka termékei Londonban és Párizsban is megjelentek, és kiemelte egy Kínában parkolási rendszereket telepítő magyar vállalat sikereit. Kitérta arra, hogy a 2014-ben létrehozott kínai-magyar közép-kelet európai alap 2 év alatt csaknem 500 millió dollárt helyezett ki a térségben. Az Eximbank 30 millió dollárral vesz részt ebben, és több mint 90 millió dollárt fektetett az alap Magyarországon felsőoktatásba és az infokommunkációs szektorba – mondta. (MTI)