Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 4 millió 686 ezer volt. A március-májusi időszakra a foglalkoztatottak átlagos létszáma egy év alatt 99 ezerrel, 4 millió 693 ezerre nőtt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezerrel, a külföldön dolgozóké 18 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké minimálisan, 5 ezerrel csökkent.
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 74,2 százalék volt, 1,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, 26,9 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éveseké 2,1 százalékponttal, 88,3 százalékra, míg az idősebb 55-64 éveseké 3,6 százalékponttal, 64,9 százalékra emelkedett.
A 15-74 éves foglalkoztatottak számának 99 ezres növekedése a munkanélküliek számának 33 ezres csökkenéséből és gazdaságilag aktív népesség számának 66 ezres növekedéséből táplálkozott. A gazdaságilag inaktív populáció 97 ezerrel csökkent a munkaerőpiacra frissen belépők mellett a korosztály lélekszámának 31 ezres csökkenésével együtt. Ezzel a potenciális munkaerőtartalék egy év alatt 121 ezerrel 266 ezerre esett vissza.
A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma 23 ezerrel 2 millió 428 ezerre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 1,2 százalékponttal, 78,7 százalékosra emelkedett. A foglalkoztatott nők létszáma 65 ezerrel, 2 millió 157 ezerre, a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 69,8 százalékra emelkedett.
Májusban a munkanélküliek száma 169 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A március-májusi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 165 ezer volt, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékra csökkent, az egy hónappal korábbi 3,5 és az egy évvel korábbi 4,1 százalékról.
A 15-74 éves munkanélküliek száma 33 ezerrel csökkent.
A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája a tavaly március-májusi időszakhoz képest 2,5 százalékponttal, 9,9 százalékosra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 17,6 százaléka közülük került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 2,9 százalékosra csökkent, míg az 55-74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,1 százalékos volt.
A férfiak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,6 százalékosra mérséklődött, a nőké 1,2 százalékponttal, 3,2 százalékra csökkent.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma tavaly május óta 40 ezerrel, 14,7 százalékkal, 234 ezerre csökkent.
A teljes foglalkoztatottsághoz közeli helyzetben egyre több betöltetlen álláshely bérversenyre kényszeríti a vállalatokat, ami tovább táplálja az inflációt – figyelmeztetnek a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, írta kommentárjában Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába. A betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. A kereslet ellenére igen lassú tempóban tud már csak tovább bővülni a foglalkoztatotti létszám, a még elméletben bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony, és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel.
Az ukrajnai háború egyelőre semmilyen látható hatást nem gyakorolt a hazai munkaerő-kereslet szintjére. A menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban.
A bankholding várakozásai szerint idén 3,1 százalékos lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.
A munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítja, ami hozzáadódik az elszabaduló energia és alapanyagköltségekhez – figyelmeztetett Horváth András.
Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője szerint a gazdaság járvány utáni újraindulása, illetve a magas belső kereslet járult hozzá elsősorban a foglalkoztatottak számának növekedéséhez. Ebben az elsődleges munkaerőpiacnak volt kiemelkedő szerepe. Emellett nőtt a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma is, de még nem érte el a koronavírus-járvány előtti szintet. Itt a pandémia kitörése jelentős visszaesést okozott, és még mindig kérdés, hogy az emelkedő hazai bérszínvonal, valamint a fokozódó munkaerőhiány mellett ez a forma továbbra is vonzó opciót jelent-e majd a munkavállalóknak.
A koronavírus-járvány előtti időszakhoz hasonlóan a munkaerőpiacot összességében munkaerőhiány jellemzi, ami támogatja a bérdinamikát. Az adatok azt mutatják, hogy a hazai munkaerőpiac egyelőre ellenálló az orosz-ukrán háború okozta gazdasági helyzettel szemben. A Századvég várakozásai szerint a magas foglalkoztatási szint a következő hónapokban is fennmaradhat, és inkább a kínálat problémák jellemezhetik a munkaerőpiacot – összegezte az elemző.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a legfrissebb adatok tovább erősödő munkaerőpiaci folyamatokra utalnak. Legutóbb 2019 végén, 2020 elején volt ilyen alacsony az állástalanok aránya Magyarországon.
Az elmúlt hónapok tendenciája azt jelzi, hogy hosszabb távon úgy tudott mérséklődni az állástalanok száma, hogy közben jóval nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatotti létszám. Vagyis bővült az aktívak csoportja.
(Forrás: MTI)
