Az Európai Unió tagállamai közül egyedül Németország és Finnország külkereskedelmi mérlege mutat Kínával szemben pozitívumot.
A Kínából az Európai Unióba érkező import az elmúlt tíz évben – a 2009-es megtorpanástól eltekintve – folyamatosan nőtt, a 2004-ben a volumen 129,2 milliárd, tavaly pedig 302,5 milliárd euró volt, az utóbbi természetesen történelmi csúcsot jelent. Az unióból Kínába irányuló export ugyanezen idő alatt (megszakítás nélkül) több mint háromszorosára 164,7 milliárd euróra nőtt.
Az Egyesült Államok után Kína az EU második legjelentősebb kereskedelmi partnere, a „kínai viszonylat” 2014-ben a teljes unión kívülre irányuló, illetve onnan érkező áruforgalomnak 14 százalékát adta – olvasható az Eurostat jelentésében, amelynek a június 29-i EU–Kína csúcstalálkozó ad aktualitást.
Az EU és Kína közötti külkereskedelemben a feldolgozóipar termékei dominálnak; az uniós kivitel 86, a Kínából származó import 97 százalékát ez a kategória adja.
Az unió tagállamai közül egyedül Németország és Finnország külkereskedelmi mérlege mutat Kínával szemben pozitívumot. A Kínába irányuló uniós export 46 százaléka Németországból indult (75 milliárd euró értékben) tavaly, míg Európa lokomotívja „mindössze” 61 milliárd euró értékben importált kínai árukat. Finnország mutatói értelemszerűen kisebbek: a 2,6 milliárd eurós exporttal 1,9 milliárd eurós import áll szemben.
A magyar–kínai áruforgalomban 3,59 milliárd eurós a deficit; tavaly 1,41 milliárd euró értékű volt a Kínába irányuló export volumene, míg kereken 5 milliárd euró értékben importáltunk kínai árukat. A legnagyobb, 48,8 milliárd eurós deficitet Kínával szemben Hollandia könyvelte el, a sorban az Egyesült Királyság (26,2 milliárd euró), Spanyolország (12,4 milliárd euró), Franciaország (9,2 milliárd euró) és Lengyelország (8,9 milliárd euró) következik.
Szolgáltatások
2012 és 2014 között az EU-ból Kínába irányuló szolgáltatásexport 27 százalékkal, 31,7 milliárd euróra nőtt, miközben az import 20 milliárdról 22,6 milliárd euróra emelkedett. Ezen a téren az unió mérlege pozitív: 2012-ben 5,1, tavaly 9,2 milliárd eurós volt a többlet. A mérleget az utazási szolgáltatások (3,3 milliárd euró), a szellemi termékek használatának díjai (3,1 milliárd euró), valamint a távközlési, számítástechnikai és információs szolgáltatások (2,5 milliárd euró) billentették a pozitív oldalra. A legnagyobb, 1,7 milliárd eurós deficit (az unió szempontjából) a szállítás területén keletkezett.
A szolgáltatások kereskedelmében Kína az EU harmadik legnagyobb partnere (nagyjából 4 százalékos súllyal) az Egyesült Államok és Svájc mögött.
