Az iLex Systems Zrt. és együttműködő partnerei által indított jogi technológiai sorozat mai cikkében Kuthy Antal, az E-Group vezérigazgatója mutatja be, hogyan áll jelenleg a „Humans vs. Machines” mérkőzés, és hogy miként váltja fel a „Mobile is everything” vezérlőelvet a „Conversation is everything” új koncepció.

Nemrégiben két alkalommal is volt lehetőségem nagy nyilvánosság előtt sört rendelni: először az IBM Budapesten rendezett regionális ügyfél-konferenciáján, néhány nappal később pedig a Brain Bar Budapest fesztivál egyik rendezvényén, amelynek mottója „Human vs. Machines” vagyis „emberek a gépek ellen” volt. A sör jól esett, de a történet nem ezért érdekes, hanem azért, mert a rendelést nem egy ember, hanem egy mesterséges intelligenciára épülő és természetes emberi nyelven kommunikáló mobil alkalmazás segítségével adtam le saját telefonomon keresztül. Ám el kell mondanom, hogy a sörnél is többet jelentett az, hogy ezt az E-Group Mizu fejlesztési projekt keretében hoztuk létre, integrálva vezető globális technológia szállítók AI beszédtechnológiai alapkomponenseit.

A beszélgetés valahogy így kezdődött:

– Üdvözöllek a Vén Kecskében. Az intelligencia mesterséges, de a sörünk igazi! Mivel szolgálhatok ma este?

– Milyen csapolt sör van?

– Van Fóti Keserű Méz, Kapucinus Barnasör és Magyar Vándor a Szent András főzdéből…

És így tovább. Az alkalmazás nemcsak a rendelést tudta felvenni, de a fizetni is tudtam vele, egyszerű párbeszédes formában. Sőt, ha pohár vagy korsó helyett mondjuk egy rekesszel kértem, akkor viccesen megjegyezte: alkoholistákat nem szolgálnak ki.

A bemutatót bő hét alatt raktuk össze kollégáimmal, a szűk határidőnek való megfelelést a mára széleskörűen hozzáférhetővé vált fejlesztőeszközök és publikusan elérhető szoftverelemek Mizu keretben történő integrációja tette lehetővé.

Hosszú út vezetett idáig. A kilencvenes évek elején beszédfelismerésből írtam a diplomámat a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén Németh Géza irányítása mellett, valamint az IBM heidelbergi beszédtechnológiai Watson európai  kutatóközpontjában, rendkívüli kutatómérnökök és tudósok társaságában. A ma alkalmazott algoritmusok jó része már akkor is ismert volt, mégis huszonöt évet kellett várni, hogy a gépekkel valóban élő szóban lehessen kommunikálni az élet minden területén. Ezek a mély technológiai élmények késztettek 1993-ban arra, hogy a lendületet megtartva saját vállalkozást indítsak, ahol folyamatosan a legújabb technológiákat és üzleti trendeket szem előtt tartva fejlesztünk tranzakciós és biztonsági szoftvereket.

Meggyőződésem, hogy a párbeszédre, illetve szöveges üzeneteken keresztül folyó kommunikációra képes (ro)botok alkalmazása robbanásszerű fejlődés küszöbén áll. A témára szakosodott internetes portál: a chatbotsmagazine.com rengeteg gyakorlati példát ismertet a kiskereskedelemtől a banki szolgáltatásokig. A szakértők szerint a szöveges párbeszédes felületek rövidesen fel fogják váltani a szoftverek hagyományos grafikus kezelőfelületeit és az üzenetküldő alkalmazások hátterében működő robotok leváltják a hagyományos internetes oldalakat és mobilalkalmazásokat.

Az említett szakportálon megjelent írásában Jake Tyler arra az érdekes tényre hívja fel a figyelmet, hogy a világ tíz legnépszerűbb mobilalkalmazásának mindegyike közösségi kommunikációra épül és a tízből hat lényegében üzenetküldő rendszer. Ha ez nem lenne elég meggyőző, akkor gondoljunk az e-mail, vagy az SMS küldés népszerűségére.

Ted Livingston, a Kik nevű csevegőrobot (chatbot) szoftvereket fejlesztő cég alapítója és vezetője szerint a csevegő alkalmazásokra rövidesen úgy fogunk gondolni, mint az új internetes böngészőkre, a csevegőrobotok pedig olyan szerepet fognak betölteni, mint ma a honlapok. Mindez az internet új korszakát hozhatja el. Kínában a „Weixin” (csevegünk) nevű alkalmazás már ma is hasonlóképpen működik. A platform 650 millió aktív felhasználója több mint 10 millió szolgáltatót érhet él. Egyetlen egyszerű párbeszédes felületről lehet a taxi-rendeléstől az orvosi időpont foglaláson át a pénzátutalásig rengeteg féle szolgáltatást igénybe venni. Az utóbbit személyesen is megtapasztalhattam, hiszen 7 évig éltem Hong Kongban, Shenzhen – Kina Szilícium-völgye (öble) – közvetlen szomszédságában.

Ma hasonló megoldáson dolgozunk európai környezetben amerikai, kínai tapasztalatok alapján, hazai tudás alkalmazásával, építve a vezető technológiai trendekre. Nem véletlen, hogy ez a technológia Kínában ennyire sikeres már ma is, hiszen a kínai kereskedői mentalitás lényege éppen az, hogy Gyere, beszélgessünk el, mondd el, mit szeretnél, megoldom biztosan a problémád, tudunk üzletet kötni, mert megértem, mit szeretnél, és azt oldom meg.

A siker kulcsa a beszélgetés maga: a folyamat, amely kialakítja a bizalmat, megerősíti az elhatározást.

Gondoljunk bele, hogy a természetes nyelvfelismerésre épülő technológiák és a mesterséges intelligencia további alkalmazási területei, mint például a fejlett keresőmegoldások és a gépi tanulás milyen távlatokat tudnak nyitni olyan területeken is, mint amilyen a közigazgatási ügyintézés! Elfelejthetnénk a személyi adatainkat végtelenszer bekérő űrlapokat és a bosszantóan bonyolult és átláthatatlan elektronikus ügyintézési felületeket. Egyszerűen a saját szavainkkal elmondhatnánk, vagy egy csevegő-felületen beírhatnánk, hogy mit szeretnénk, ha éppen az Y és Z generációhoz tartozóként inkább ezt a csatornát kedveljük. A rendszer a háttérben összegyűjtené az elérhető információkat és csak olyan adatokra kérdezne rá, amiket még nem adtunk meg korábban. A formanyomtatványok és bonyolult szabályok böngészése helyett egyszerűen beszélgetnénk és gyorsan, automatikusan megkapnánk, amire szükségünk van. A hivatal szolgálna ki minket és nem nekünk kellene megérteni és átlátni az ügyintézés végtelenül bonyolult folyamatait és szabályait. És persze nem kellene napjában több tucatszor megadnunk az amúgy hiteles helyen nyilvántartott személyes adatainkat sem. Ez a megközelítés akkor is sokat segíthet, ha még nem tudunk minden folyamatot automatizálni. Nem nekünk kellene az államigazgatás működéséhez asszisztálni, hanem mi kapnánk egy emberi vagy egyre többször virtuális asszisztenst az ügyes-bajos dolgaink elintézéséhez.

A hátunk mögött hagyott évtized a mobilalkalmazások robbanásszerű elterjedését hozta. Napjainkban az emberek és a gépek közötti kommunikáció elsődleges csatornája nagyon sok területen a természetes emberi nyelv lesz.

 A korábbi „Mobil is everything” (minden a mobil technológiákról szól) mottót felváltja a „Conversation is everything” (minden a párbeszédről szól).

Kuthy Antal
vezérigazgató
E-Group
kérdések/észrevételek: ilex@ilexsystems.com