A vállalati adóelkerülés elleni csomag részleteiről a keddi plenáris ülésen vitázik, szerdán pedig szavaz az Európai Parlament; a gazdasági szakbizottság már elfogadta az Európai Bizottság erre tett javaslatát, van még azonban néhány nyitott kérdés.
Az új szabályozás alapvetően arra az elvre épül, hogy a vállalatoknak ott kell fizetniük az adót, ahol a nyereséget termelik.
Az irányelv hat kulcsfontosságú javaslatot tartalmaz a vállalatok agresszív adótervezése ellen, valamint egységes definíciókat vezetne be, például a telephely és az adóparadicsom kifejezésekre. Ezeket ugyanis mostanáig szabadon értelmezték a tagállamok és a vállalatok.
A parlament álláspontja
A gazdasági szakbizottság május 24-i szavazásán támogatta a bizottság javaslatait. Hugues Bayet (szocialista, belga) témafelelős a szavazás után elmondta: „Elfogadhatatlan, hogy amíg a munkavállalóknak, nyugdíjasoknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak egyre növekvő közösségi hozzájárulást kell fizetniük, addig a tehetősebbek és a multinacionális vállalatok aránytalan mértékben járulnak hozzá a költségvetési kiadásokhoz.”
A parlament szorgalmazza, hogy a bizottság vizsgálja felül a belső hitelezés kérdését, ami az egyik leggyakoribb módja, hogy a vállalatok a valódinál alacsonyabb nyereséget mutassanak ki és ez által kevesebb adót kelljen fizetniük. Ezért az EP-képviselők szigorítanák a kamatfizetés adóalapból való leírhatóságát.
A kamatfizetés levonása az adóalapból
Bizonyos szempontból ez a vállalati megfelelője a jelzáloghitel-kamatoknak, amelyeket azok vonhatnak le éves adóköteles jövedelmükből, akik kamatot fizetnek a lakossági lakáshitelük után.
Hogyan működik mindez a multinacionális vállalatok esetében? Egy unión belüli vállalat létrehoz egy leányvállalatot egy alacsony vállalati adókulcsot kínáló tagállamban, majd hitelt nyújt ennek a vállalatnak, amely után magas kamatot számít fel. Az uniós székhelyű cégnek tehát számottevő kamatot kell fizetnie. Ezeket a kamatfizetéseket ugyanakkor többnyire le lehet vonni az adóból. A kamatfizetést követően az uniós székhelyű cégnél kevés nyereség marad, ezáltal a befizetett adó összege is alacsonyabb, míg a nyereség nagyobb része a vállaltcsoporton belül marad.
Az EU korlátozni szeretné a kamatfizetés összegét, amelyet egy adóalany egy adóévben jogosult levonni az adóalapjából, és ezzel növelné a befizetett adó mértékét. A bizottság azt javasolja, hogy a vállalatok legfeljebb a bevételük 30 százalékát írhassák le adóalapjukból, míg az EP-képviselők elképzelése csupán 20 százalék, vagy kétmillió euró (a kettő közül a magasabb összeg).
Társasági adózás az EU-ban
Az Európai Parlament sajtósai által készített infografika bemutatja, hogyan alakul a kötelező társasági adókulcs mértéke az egyes tagállamokban, ebben a tekintetben Magyarország a középmezőnyben szerepel. A második rész azt mutatja, hogy milyen nagyságrendű adóbevétel folyik be a vállalati szektorból, illetve mekkora a hozzájárulása a GDP-hez.
