Az Európai Parlament (EP) képviselői szerint Belgrádnak és Pristinának többet kell tennie a kétoldalú kapcsolatok javításáért, Szkopjénak pedig jelentős reformokat kellene végrehajtania.

Szerbia

A szerdán 524 szavazattal 70 ellenében 79 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP üdvözli Belgrád és Pristina közeledését, valamint az uniós jogharmonizáció keretében az igazságszolgáltatás, alapjogok, szabadság és biztonság területén megkezdett reformokat, amelyek a csatlakozás szempontjából alapvető fontosságúak. Sürgeti ugyanakkor, hogy a hatóságok hozzanak létre megfelelő intézményi kereteket az előcsatlakozási alapok hatékony felhasználására. Szerbiának fokozatosan összhangba kell hoznia kül- és biztonságpolitikáját az unióéval, beleértve Oroszországgal kapcsolatos politikáját; a gyakorlatban is biztosítania kell az igazságszolgáltatás függetlenségét és alkotmánymódosítás révén garantálnia kell a kulcsfontosságú intézmények függetlenségét, illetve az alapjogok érvényesülését.

Koszovó

A képviselők üdvözlik az EU és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodás 2016. április 1-jei hatálybalépését és a Bizottság vízumliberalizációra vonatkozó javaslatát, aminek életbe lépéséhez még néhány fontos feltételnek teljesülnie kell. Az EP aggodalmát fejezi ki a politikai helyzet tartós és szélsőséges polarizációja miatt; sajnálja, hogy Koszovó kevés erőfeszítést tett a megfelelő és hatékony adminisztratív kapacitás kiépítésére és a leghatározottabban elítéli, hogy 2016 első felében az ellenzék néhány tagja erőszakosan félbeszakította a koszovói parlament munkáját. A 474 szavazattal 134 ellenében 64 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők leszögezik, hogy öt tagállam még nem ismerte el Koszovót, pedig az előnyös lenne a szerb kapcsolatok normalizálódása szempontjából.

Macedónia

A képviselők üdvözlik az új kormány május végi megalakulását és a kabinetet a többi párttal együtt arra buzdítják, hogy állítsa helyre az országba és intézményeibe vetett bizalmat. Azt javasolják, hogy a kormány kötelezze el magát a jogállamiság, igazságszolgáltatás, alapjogok, korrupció, belügyek és szomszédsági viszony átfogó reformja mellett. Ha tényleges előrelépés történik a pržinói megállapodás végrehajtásában, az EP támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését – olvasható az 503 szavazattal 113 ellenében 45 tartózkodás mellett elfogadott szövegben.  A tavalyi évre visszatekintve a képviselők sajnálattal állapítják meg, hogy folyamatos a visszalépés az igazságszolgáltatás reformja terén és újra politikai beavatkozás észlelhető az igazságszolgáltatás munkájába, ide értve a bírák és ügyészek kijelölését és előléptetését. Az EP ezen felül aggodalmát fejezi ki a különleges ügyészi hivatal munkája elleni politikai támadások miatt.

A jelentéstevők mondták

„Szerbia az EU tagság felé halad, az ország kormánya jól kezeli a munkahelyteremtés, a versenyképesség és a gazdaságélénkítés kihívásait. Fontos reformok születtek az üzleti környezet megszilárdítása és a Koszovóval ápolt viszony normalizálása kapcsán” – mondta David McAllister (EPP, Németország) szerbiai jelentéstevő.

„Ez a szavazás újabb erős jelzés arra nézve, hogy a független Koszovó jövője az EU-ban keresendő. A kormánynak és a pártoknak erre az üzenetre konstruktív választ kellene adnia. A vízumliberalizációval kapcsolatos két további kritérium – a határvonal kérdése Montenegróval és a korrupcióval, szervezett bűnözéssel kapcsolatos ítéletek számának növelése – könnyen teljesíthető és teljesítendő és akkor Koszovó polgárai végre vízum nélkül utazhatnak” – mondta Ulrike Lunacek (Zöldek, Ausztria) koszovói jelentéstevő.

„A parlament üdvözli, hogy Macedónia az EU tagság felé halad. Az új kormány fontos reformok mellett kötelezte el magát, amelyek révén átlátható választásokat lehetett tartani és sikerült túllendülni az elhúzódó politikai válságon. Szkopjénak most fel kellene gyorsítania az uniós értékek, elvek és sztenderdek átvételét, ami hozzájárulna a régió stabilitásához is” – mondta Ivo Vajgl (ALDE, Szlovénia) macedón jelentéstevő.