A tagállamok egy jelentős részének tiltakozása ellenére az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy változatlan formában fenntartja a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát, amely a bírálók szerint számos újonnan csatlakozott tagországot hátrányosan érintene.
Az Európai Bizottság március elején terjesztette be az „egységesebb és méltányosabb” európai munkaerőpiac megteremtésére azt a javaslatát, amelynek értelmében a munkabér és a munkafeltételek területén ugyanazok a szabályok vonatkoznának a kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre.
Tizenegy tagállam, köztük Magyarország parlamentje tiltakozását fejezte ki a tervezet ellen, amellyel szerintük az unió beavatkozik a tagországok hatáskörébe, így úgynevezett sárga lapos eljárás indult, amelynek nyomán a bizottság a javaslatot ismételten áttekintette.
Az európai uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény azonban a biztosok kollégiumának szerdai ülését követően bejelentette: nem vonja vissza és nem is módosítja a Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, valamint Románia és Szlovákia törvényhozása által kifogásolt javaslatot.
Az Európai Bizottság arról számolt be, hogy gondosan megvizsgálták a nemzeti parlamentek által felvetett aggályokat, de végül arra jutottak, hogy az irányelv felülvizsgálatát célzó javaslat nem sérti a szubszidiaritás elvét.
Marianne Thyssen foglalkoztatáspolitikáért felelős uniós biztos sajtótájékoztatóján kijelentette, „kiegyensúlyozott” javaslatról van szó, amelynek a lényege, hogy azonos munkáért azonos javadalmazásban részesítsék a munkavállalókat.
A munkáltatók a jelenleg hatályos szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött dolgozóiknak. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött munkavállalók ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek, ennek ráadásul versenytorzító hatásai is lehetnek a bizottság szerint.
A sárga lapos eljárás megindítói szerint azonban a szabályozni kívánt kérdés nem uniós, hanem tagállami hatáskör, a javasolt változtatások ráadásul sokak szerint akadályoznák a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és kiszorítanák a kelet- és közép-európai munkavállalókat az egységes belső piacról.
A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés értelmében akkor indul meg a sárga lapos eljárás, ha a tagállami parlamentek egyharmada indokolt véleményt fogad el az unió hatáskörének túllépését sérelmezve. Ez komoly figyelmeztetés a brüsszeli döntéshozók számára: a bizottságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a fenntartásokat, és a biztosok kollégiuma dönt a kifogásolt tervezet sorsáról.
A mostani mindössze a harmadik eset, hogy a tagállami parlamentek sárga lapos eljárás keretében egy javaslat felülvizsgálatára kényszerítik a bizottságot.
A bizottsági javaslatot a tagállami kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Kiküldetés
A munkavállalók kiküldetése azt jelenti, hogy a szolgáltatásnyújtásra az egységes piacon belül, de egy másik tagállamban kerül sor. A kiküldött munkavállaló az egyik tagállamban áll alkalmazásban, de a munkáltató ideiglenesen azzal bízza meg, hogy feladatait egy másik tagállam területén lássa el. 2010 és 2014 között a kiküldetések száma jelentősen, csaknem 45 százalékkal nőtt. 2014-ben mintegy 1,9 millió európai munkavállaló dolgozott kiküldött munkavállalóként egy másik tagállamban. A munkavállalók kiküldetése különösen az építőiparban, a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorokban, ezen belül is a személyi (oktatási, egészségügyi és szociális munka), valamint az üzleti (adminisztratív, szakmai és pénzügyi) szolgáltatások terén gyakori – olvasható a bizottság márciusban kiadott közleményében, amely a javaslatokat ismerteti.
A bizottság javaslatai
- A javaslat értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosan ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a helyi munkavállalókra. A kiküldött munkavállalókra jelenleg bizonyos területeken – például egészség és biztonság – már most is a fogadó ország munkavállalóival azonos szabályok vonatkoznak. A munkáltató azonban nem köteles a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött munkavállalónak. Ennek következményeként különbségek alakulhatnak ki a kiküldött és a helyi munkavállalók bérezésében, ami torzíthatja a vállalatok közötti versenyt. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött munkavállalók ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint más munkavállalók.
- A javaslat emellett biztosítja, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésre a másik tagállamban székhellyel rendelkező kölcsönző cégek által kiküldött munkavállalók esetében is a munkavégzés helye szerinti tagállamban érvényes szabályok vonatkozzanak.
- Ha a kiküldetés meghaladja a 24 hónapot, akkor a fogadó ország munkajogi feltételeit kell alkalmazni, amennyiben ez a kiküldött munkavállalóra nézve kedvező.
MTI/KamaraOnline
