Zsabka Zsolt is részt vesz a kkv-k fejlesztéséről, versenyképességéről szóló kormányzati stratégia megalkotásában. A BKIK Ipari Tagozatának elnöke az ITM meghívására jeles közgazdászok és gazdaságpolitikusok társaságában vitatta meg a 2019-2030-as időszakra vonatkozó elképzeléseket.

Dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár új szelet hozott területére, és kiadta az ukázt: márpedig májusra stratégia kell a kis- és középvállalkozások fejlesztésére a 2019-2030-as időszakra. A szavakat pedig tett is követte, így január 25-én pénteken a témával foglalkozó jeles közgazdászok, kutatók, kamarai vezető jelenlétében Szepesi Balázs helyettes államtitkár vezetésével már össze is ült a grémium.  Résztvevők között – a teljesség igénye nélkül – ott találhattuk, Csath Magdolnát, Drótos Györgyöt és Czakó Erzsébetet a Corvinusról, Szerb Lászlót Pécsről, Maurer Szemerét és Tölg-Molnár Beátát a VOSZ-tól, Regős Gábort a Századvégtől, Hágen Istvánt a Szent István Egyetemről, míg Borbás Gabriella a Hétfát, Radácsi László a BGE-t, Lakatosné Lukács Zsuzsanna a SEED-et képviselte. Az említett kamarai vezető pedig Zsabka Zsolt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozat elnöke (civilben a munkaerőpiacon is aktív Diagramma Csoport tulajdonosa) volt.

Az előzetes meghívó alapján a kidolgozandó és közösen megalkotandó Stratégia célja az ITM versenyképességi és innovációs céljainak szolgálata, a kkv-fejlesztési kormányzati intézkedések összehangolása és a 2021-2027-es fejlesztési időszak kkv programjainak megalapozása.

Ennek érdekében az első megbeszélés három kérdéskör köré csoportosult:

1.       Mik a fő trendek, kihívások, tennivalók?

2.       Mik a KKV-k kihívásai?

3.       Milyen tevékenységekre kellene fókuszálni a KKV-k megerősítését célzó kormányzati lépések tervezése során?

A több mint két órásra nyúlt megbeszélés nyílt és nyitott volt: a szaktekintélyek köntörfalazás nélkül említették a gyakorlatban tapasztalható gondokat, problémákat, amelyek egyáltalán nem ütköznek e minisztériumi körben falakba, hiszen végre születik egy széleskörű konszenzusra épülő, valós problémákra fókuszáló kormányzati stratégia a gazdaságstratégiáért felelős államtitkárságon.

Így aztán kimondattak azok a mondatok, hogy „az állam ne akadályozza a vállalkozásokat”, hogy „ne az legyen a stratégia, hogy a kkv-k csak beszállítsanak az összeszerelő üzemekbe, hanem hogy jelen legyenek az Ipar 4.0 új ágazataiban (pl. informatika)”.

Zsabka Zsolt – többekhez hasonlóan – is kiemelte, hogy a stratégiában külön kell kezelni a mikró-, a kis- és a középvállalkozásokat, nem lehet őket egy „kkv-s kalap alatt” vizsgálni. Ugyanakkor beszámolt az BKIK Ipari Tagozat és a Corvinus egyetem közötti együttműködésről, amelynek eredményeit, összegző tanulmányát felajánlotta mind György László államtitkárnak, mind ennek a stratégiaalkotó grémiumnak.

De – természetesen – nem csak a kritika, hanem a pozitív hozzáállás, a segítő szándék is tetten érhető volt, így mindenki izgatottan várja Szepesi helyettes államtitkár következő verzióját, amelybe már az itt elhangzott észrevételek és tanácsok is beépülnek.

Ha a lelkesedés és az intenzitás nem csökken, akkor e közös munka eredményeképpen májusban tényleg lesz egy kormány elé terjeszthető, a kkv-k fejlesztését nagyban támogató stratégiai javaslat.