Az adótörvény módosító javaslatban szereplő, a kivát és a katát érintő fontosabb változtatásokat Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője foglalja össze.
A kormány a múlt héten tette közzé a 2017. évi adótörvény-javaslatot, amely a kata és a kiva szerinti adózás terén is változtatásokat hoz. Ezek közül a fontosabbakat Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője foglalta össze.
Az szja-változásokról szóló összefoglaló itt olvasható.
Kata
A 2017. évi adótörvény-javaslat módosít a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmán. Eszerint a kata adóalany bevételének számítása szempontjából figyelmen kívül hagyhatja a költségek fedezetére és fejlesztési célokra nyújtott támogatások összegét . Mindezt tovább könnyíti azon szabály, hogy ezen rendelkezést az adóalany 2014. évtől kezdve, visszamenőleges hatállyal alkalmazhatja. Mindez azt jelenti, hogy az adóalany 6 milliós bevételi értékhatárába a továbbiakban nem számítanak bele a fenti tételek.
Kiva
A módosítás a korábbi 25 főről 50 főre emeli azon létszám limitet (átlagos statisztikai állományi létszám), mely feltétel ahhoz, hogy az adott vállalkozás választhassa a kiva szerinti adózási módot.
A javaslat megszünteti az évközben tevékenységet kezdő vállalkozások tekintetében az arányosítás szükségességét a kiva választhatóságának mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára (500 millió forint) tekintetében.
A javaslat a kiva-adóalanyiság megszüntetése tekintetében a korábbi 50 fős átlagos statisztikai állományi létszámhatárt felemeli 100 főre, efelett megszűnik az adóalanyiság.
Az adóalap számítása tekintetében alapvető változás lesz, hogy a törvény a továbbiakban nem a pénzforgalmi szemléletű eredményből vezeti le az adóalapot. A továbbiakban az adóalapot a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek egyenlege, valamint ennek a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege képezi. A növelő tételek közé tartozik a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeg, a fizetendő osztalék, a pénztár meghatározott növekménye, a Tao tv. szerinti nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások összege, bírságok, pótlékok összegei, és a behajthatatlan követelés összegének elengedése.
A csökkentő tételek közé tartozik a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg, a kapott osztalék összege, valamint a pénztár meghatározott csökkenésének összege.
A személyi jellegű ráfordítás fogalmába a továbbiakban nem értendő bele a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja.
A javaslat alapján a változásokat megelőzően a kiva hatálya alá tartozó adóalanyok olyan adóalap csökkentő korrekcióval élhetnek, melyek a változások negatív hatásait ellensúlyozzák számukra. Ezen adóalap-csökkentő tétel levezetéséről a NAV-nak kötelezettsége tájékoztatnia az adóalanyokat 2017. december 31-ig.
A javaslat könnyítést tartalmaz az elhatárolt veszteség felhasználást illetően, ugyanis a továbbiakban nem lesz az a korlátozás, hogy a vállalkozás az elhatárolt veszteség összegét csak 10 év alatt egyenlő részletekben használhatja fel.
Változnak az adóelőleg fizetésére vonatkozó szabályok is. E szerint az adóelőleg összegében nem kell beleszámítani a pénzeszközök változását, a Kiva törvény alapján megfizetett adót, illetve adóelőleget. Az új szabályok értelmében az adóelőleget az összes járulékalapot képező jövedelem, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott utánérvényesíthető kedveménnyel és a fizetendő osztalék összege, és az ebből levont, kapott osztalék összege egyenlege alapján kell meghatározni.
Fontos – az adóhatóságot érintő – kötelezettség került előírásra a módosító javaslatba foglalva, miszerint az adóhatóság 2016. november 1-ig köteles tájékoztatnia a kiva adóalanyokat az őket érintő változásokról.
