2019-es adócsomag: az egyszerűsítés jegyében?

A nyári adócsomag legfontosabb újdonságait a Mazars szakértői is összefoglalták.

Június közepén két adótörvény került az Országgyűlés elé: egyrészt egy terjedelmes, 182 oldalas salátatörvény (a T/625 számú javaslat), valamit a szociális hozzájárulási adóról szóló vadonatúj külön jogszabály tervezete (T/627).

A benyújtott módosító csomag a szokásos „jogtechnikai módosítások” mellett számos érdemi változást is tartalmaz. Az egyszerűsítés célja jellemzi a változásokat, ez mindenképpen helyes iránynak tűnik. Annak viszont már kevesen örülnek, ha ez korábbi kivételek, kedvezmények megszüntetését jelenti. Márpedig a most napvilágot látott csomag bőven tartalmaz ilyeneket, elég a népszerű „cafeteria” elemek megnyirbálására gondolni. Jelentős változások várhatók a járulékfizetés (pontosabban a szociális hozzájárulási adó) terén, főként itt is a kedvezmények rendszere változik.

Az mindenképpen pozitív, hogy néhány marginális jelentőségű adónem megszűnik (magánszemélyek különadója, kulturális adó), mások pedig átalakulnak (egészségügyi hozzájárulás, baleseti adó). Emellett csökken az UHT tejek áfája, és lazítanak számos társasági adóalap kedvezményen is. Másrészt viszont a késedelmi pótlék mértéke emelkedik, többen fizetnek majd innovációs járulékot, az eva pedig lassan „kihal”. Az alábbiakban kiemeljük a legfontosabb új vagy megváltozott szabályokat. Hangsúlyozni kell azonban, hogy egyelőre még csak tervezetről beszélünk – hangsúlyozzák friss adóhírlevelükben a Mazars szakértői.

Személyi jövedelemadó

2019-től jelentősen leegyszerűsödik a természetben adható szolgáltatások adózási rendszere, ami jelenleg adminisztrációs szempontból valóban rendkívül bonyolult. Ez a gyakorlatban a munkáltatók „cafeteria” rendszereiben előszeretettel használt juttatások kedvezményes adózásának megszűnését jelenti.

A béren kívüli juttatások közül kikerül a készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás, így a tervek szerint 2019-től a SZÉP-kártya alszámláira utalt támogatás marad az egyetlen kedvező – jelenleg 34,22 százalékos terhet viselő – cafeteria-elem.

A kissé magasabb adóteherrel (40,71 százalék) nyújtható, egyes meghatározott juttatások körét is jelentősen szűkíti a törvénycsomag. Ebből a körből kikerül:

• az iskolakezdési támogatás;
• a helyi utazási bérlet;
• az önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás;
• az Erzsébet-utalvány;
• a munkáltató belső szabályzata alapján vagy minden munkavállalónak, vagy munkakörhöz kötötten, azonos formában és mértékben nyújtott juttatások.

Továbbra is kedvezményesen adóznak viszont az alábbi elemek:

• az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg;
• a cégtelefon magáncélú használata;
• a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás;
• a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás;
• csekély értékű ajándék (de csak évi egy alkalommal adható);
• az olyan ingyenes vagy kedvezményes esemény keretében termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból.

Az ez idáig népszerű adómentes juttatások közül is számos tétel megszűnik, mint pl.:

• a lakáscélú munkáltatói támogatás;
• a mobilitási célú lakhatási támogatás;
• a kockázati biztosítás más személy (így a munkáltató) által megfizetett díja;
• a Diákhitel törlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói támogatás;
• a sportrendezvényre szóló belépő;
• a kultúrautalvány.

Az ismertebb elemek közül továbbra is adómentes marad viszont az óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatása.

Várhatóan a fentiekhez kapcsolódó közterhek számítása is módosulni fog. A SZÉP-kártyára utalt juttatások adóalapja esetében nem kell többé alkalmazni a 1,18-as szorzót, ennek következtében a jelenleg 34,22 százalékos teher jövőre 32,5 százalékra módosulhat (15 százalék szja és várhatóan 17,5 százalékra csökkenő a szocho vonatkozik majd rá). Az egyes meghatározott juttatásként megmaradt elemek esetében marad az 1,18-as szorzó, így szocho változásától függ.

További lényeges pontja a javaslatnak, hogy megszűnik a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó (nagy összegű végkielégítések esetében alkalmazandó 75 százalékos adókulcs), valamint az adóhatóság az egyéni vállalkozók számára is elérhetővé teszi majd, hogy a bevallási tervezet kiegészítésével, javításával teljesíthessék adóbevallási kötelezettségüket, méghozzá a jövőben május 20-ig.

Az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek esetében a jövedelem megállapításánál a hatályos szabályok szerint a bérbevevő által megfizetett rezsiköltségeket is bevételként kell figyelembe venni, ha a mérőórákat nem íratják át a bérbevevő nevére. A javaslat szerint a jövő évtől nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, ezen más személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre áthárított díja.

Szociális hozzájárulási adó

A Kormány javaslata szerint teljesen új törvényben szabályoznák a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adót, amelybe a tervek szerint jövő évtől – az arról szóló jogszabályt hatályon kívül helyezve – beolvad az egészségügyi hozzájárulás. A korábban szocho kötelezettség alá eső jövedelmek köre változatlan marad, ugyanakkor a jelenleg Eho fizetési kötelezettség alá eső jövedelmekre a továbbiakban szochot kell majd fizetnünk.

Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka, vagy – a költségvetési törvény tervezete szerint – 17,5 százalék lesz. A 14 százalékos Eho helyét is ez az adómérték veszi át, ezzel összefüggésben változik az ún. felső határ számítása is!

A törvénytervezet javaslatot tesz a szociális hozzájárulási adókedvezmények érdemi átalakítására is. A jelen formájában ismert munkahelyvédelmi akcióterv átalakul, ez főként a 25 év alattiak és az 55 év felettiek foglalkoztatását érinti. A tervezet alapján várhatóan az alábbi kedvezmények vehetők majd igénybe:

• a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;
• a munkaerőpiacra lépők;
• a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők;
• a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók; valamint
• a közfoglalkoztatottak utáni kedvezmény.

A kedvezmény mértéke és az alapul szolgáló időtartam jogcímenként változó, jellemzően a minimálbér összegére vagy annak kétszeresére vetítve vehető igénybe az 50, illetve 100 százalékos mértékű kedvezmény.

A javaslat elfogadása esetén a NAV tájékoztatja a foglalkoztatókat arról, hogy mely dolgozója után milyen adókedvezményt vehet igénybe.

Az, hogy 2019-tól szociális hozzájárulási adó mértéke tovább csökken 19,5 százalékról 17,5 százalékra a költségvetési törvény tervezetéből olvasható ki.

Társasági adó

• Még kedvezőbbek lesznek a bejelentett részesedésre vonatkozó szabályok. A már meglévő részesedés mellé szerzett további részesedés bejelentésének nem lesz feltétele, hogy az adózó a korábbi részesedés szerzését bejelentette az adóhatósághoz. Ehhez kapcsolódóan átmeneti szabály ad lehetőséget a további szerzéseknek bejelentésére.
• Az energiahatékonysági adókedvezmény igénybe vehető lesz akkor is, ha a projekt számviteli szempontból nem beruházásnak, hanem felújításnak minősül.
• 2019. január 1-jétől a fejlesztési tartalék összege 10 milliárd forint lehet a korábbi 500 millió forint helyett.
• Pontosítanák a korai fázisú vállalkozásokban való részesedés-szerzés kedvezménye szabályait. Kedvező változás, hogy a kedvezmény 20 millió forintos évenkénti összegét befektetésenként, és nem összevontan kell számítani.
• A megrendelésre végzett K+F tevékenység esetén, az adóalap csökkentő tételt a szolgáltatás nyújtó helyett a megrendelő és a nyújtó megosztva érvényesíthetik. A kedvezmény lehetősége tehát átadható lenne a megrendelőnek.
• A számviteli önellenőrzéshez kapcsolódó adóalap-korrekciós tételek csak akkor lesznek alkalmazhatóak, ha Art. szerinti önellenőrzés is történik. Ha a korábbi időszak elévült, a hiba feltárásának adóévében marad az érintett tételek adóalapra gyakorolt hatása.
• Megszűnik az adókedvezmények önellenőrzéssel való érvényesítésére vonatkozó tilalom.

Kisvállalati adó (kiva)

• A módosítás 1 milliárd forintra emeli a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárait.
• A bevételre vonatkozó értékhatár pedig, mely túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik, 3 milliárd forintra emelkedik. Pontosítanák a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó rendelkezéseket is.

Egyszerűsített vállalkozói adó

• Az eva 2018. december 20-ig még választható, ezt követően az áttérés nem lehetséges. Azon adózók, akik 2018. december 20-ig élnek az eva választásának lehetőségével, a továbbiakban is a törvény hatálya alatt maradhatnak.

Helyi adó törvény

• A javaslat lehetővé teszi, hogy az önkormányzat beruházási adóelőnyről alkosson rendeletet, az önkormányzat illetékességi területén üzembe helyezett beruházás értéke alapján.
• Megszűnik a székhely szerinti önkormányzathoz történő bejelentkezés- és változás-bejelentés kötelezettsége.

Innovációs járulék

• Visszaállítani tervezik a 2014. december 31-ig hatályos szabályozást a mikro- és kisvállalkozások meg-határozásánál. Tehát ismét vizsgálni kell, hogy a társaságnak van-e kapcsolódó, illetve partnervállalkozása, és figyelembe kellett venni az ún. kétéves szabályt is. Ezáltal ismét több vállalkozás esik majd a törvény hatálya alá.

Általános forgalmi adó

• A várakozásoknak megfelelően jövőre meg kell különböztetni az úgynevezett egycélú és többcélú utalványokat, és azoknak típusától függően eltérő időpontban keletkezik az adófizetési kötelezettségük. A két típusú utalvány elhatárolása több kérdést is felvet, így ez lesz várhatóan az adózók egyik fő feladata, amelyre mindenképp érdemes felkészülni már az év során. Az egycélú utalványra vonatkozó adófizetési kötelezettség ugyanis – amely utalvány esetében már a kibocsátáskor ismert, hogy az milyen termékre vagy szolgáltatásra váltható be, milyen összegben és hol – annak kibocsátásakor keletkezik. Többcélú utalványok esetén az adófizetési kötelezettség pedig az ilyen típusú utalványok beváltásakor keletkezik. Rögzítésre kerül tehát a kétféle utalvány fogalma illetőleg azok adózási pontjai. Az új szabályozás jelentősen megváltoztatja az utalványok piacát, komoly kihívások elé állítva mind az utalvány kibocsátókat, mind pedig annak elfogadóját.
• Az úgynevezett MOSS rendszer tovább egyszerűsödik azok számára, akik az EU-n belül egy tagállamban minősülnek letelepedettnek és az úgynevezett távolról nyújtható szolgáltatásokból származó adó nélküli összesített ellenértéke sem a tárgyévben, sem azt megelőzően nem haladta meg a 10 000 euró-t. Ekkor ugyanis a letelepedés szerinti tagállamban, annak szabályai szerint kell az adófizetési kötelezettségét teljesíteni. A korábbi szabályozás, azaz az igénybevevő letelepedése szerinti adófizetési kötelezettség továbbra is opcionális.
• Időszaki elszámolású ügyleteknél, amikor az adóalany a teljesítést megelőzően szűnik meg jogutód nélkül, akkor a megszűnést megelőző napot kell teljesítési időpontnak tekinteni.
• A Javaslat értelmében alanyi adómentes adózók év közben is áttérhetnek a pénzforgalmi elszámolásra, amennyiben alanyi adómentességük a rájuk vonatkozó értékhatár átlépése következében szűnik meg.
• A 2018. július 1-jén vagy azt követően kiállított számlák tekintetében a belföldi összesítő jelentésben szerepeltetendő értékhatárok szempontjából már a 100 000 forintos küszöbértéket kell vizsgálni.
• A Javaslat alapján 5 százalékos áfa kulcs alá fog tartozni az ESL és UHT tej is.

Adózás rendje

• A késedelmi pótlék mértéke a jelenlegi jegybanki alapkamat (0,90 százalék) kétszereséről (1,80 százalék) a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (5,90 százalék) emelkedik 2019. január 1-jétől.
• A javaslat 2018. január 1-jében határozza meg a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) és a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR) besorolásainak alkalmazása során irányadó állapotrögzítő szabályt. Emellett az Áfa tv-ben alkalmazott vtsz. és TESZOR számok állapotrögzítése 2019. január 1-jétől az Áfa tv-ben kerül szabályozásra.

Neta: népegészségügyi termékadó

A törvényjavaslat markánsan módosítja a népegészségügyi termékadót (Neta):

• Változik az alkoholos italok adóztatása. A jövőben valamennyi alkoholtermék adóköteles terméknek minősül.
• Az adótételek emelkednek. A 7 forintos tételek 15-re, a 20 forintos tételek 25-re, a 40 forintos tételek 50-re, a 70 forintos tételek 85-re, a 100 forintosak 120-ra, a 130 forintosak 160-ra, a 200 forintosak 240-re, a 250 forintosak 300-ra, a 300 forintos tételek 360-ra, az 500 forintos tételek 600-ra, a 700 forintosak 850-re, a 900 forintosak 1100 forintra emelkednek.
• Megszűnik az egészségmegőrző program költségének adóból való levonásának lehetősége is.

Baleseti adó

• A tervezett módosítás szerint a baleseti adó jelenlegi formájában megszűnik, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nyújtásához kapcsolódóan a biztosítókat terhelő adó formájában köszön vissza.

Biztosítási adó

• A biztosítási adó hatálya alá kerül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatások nyújtása, 15 százalékos adókulccsal adóztatva. Ez alól a személygépkocsira és motorkerékpárra vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása kivétel. Az ezeket terhelő adókulcs 20 százalék.