Szinte mindenki tudja, hogy a cég székhelyén cégtáblát kell kihelyezni. De pontosan milyen szabályok is vonatkoznak a cégtáblákra? A legfontosabb tudnivalókat dr. Nedeczky Katalin, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője foglalta össze.
A cégtábla a vállalkozást azonosító, annak székhelyét jelölő tábla, amelynek kihelyezése a Cégtörvény szabályozása alapján kötelező a cég székhelyén, tehát azon a levelezési címén, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. Ez még abban az esetben is igaz, ha a székhely a cégtulajdonos otthona vagy akár egy társasházi lakás. Mivel a jogszabály alapján a cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is, a cégtábla kihelyezése ezen szervezetek bejegyzett irodájánál is kötelező.
Miért kell kihelyezni cégtáblát?
„A cégtábla kihelyezése a vállalkozás üzleti tevékenysége, napi működése szempontjából is szükséges, hisz annak segítségével találják meg vevői, beszállítói, ügyfelei, egyéb üzleti partnerei, illetve a cég részére érkező postai küldemények kézbesítését is jelentősen megkönnyíti a jól láthatóan kihelyezett cégtábla” – ismertette dr. Nedeczky Katalin, az act legal | Bán és Karika szakértője. „Kötelezővé azonban a cégnyilvántartás közhitelességének megőrzése, az abban szereplő adatok valóságtartalmának fenntartása miatt, valamint azért tette a jogalkotó, hogy a hatóságok, így az állami adóhatóság is megtalálja, egyértelműen azonosíthassa és kapcsolatot létesíthessen minden céggel.”
A bírósági gyakorlat szerint a székhely cégtáblával történő megjelölésének kötelezettsége a céggel való akadálytalan kapcsolat létesítését szolgálja. Nem törvényes a cég működése, ha a székhely megjelölése nem utal egyértelműen elérhetőségére és nem biztosítja maradéktalanul a számára való kézbesítést.
És ha nincs kint a cégtábla?
Ha az adóhatóság által a cég székhelyére címzett postai küldemény két alkalommal is „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza, vagy a revizorok a cég székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján megállapítják, hogy a cég a székhelyén nem található, úgy az adóhatóság a cég adószámát törli. Amennyiben tehát akár az adóhatóság, akár a postai kézbesítő nem találja meg a cég székhelyét, úgy az az adószám törléshez vezethet.
A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, amennyiben a Cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismetelen vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető (a továbbiakban: ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság megindítja a cég megszüntetési eljárását. A fentiek elkerülése érdekében javasolt a cégtábla kihelyezése, mely mind a hatóságok helyszíni szemléje, mind a postai kézbesítés során megkönnyíti a cég székhelyének megtalálását.
Milyen legyen a cégtábla?
A cégtábla kihelyezése tehát – az esetleges reklámértékén túl is – jelentőséggel bír a cégek jogszerű működése szempontjából. Ahhoz azonban, hogy milyen adattartalommal és milyen méretben kerüljön ki, a jogalkotó már jóval kevesebb támpontot nyújt, érdemes azonban figyelemmel lenni arra, hogy a nagyméretű cégtábla (például a ház homlokzatán) akár reklámnak is minősülhet, melyre azonban speciális szabályozás vonatkozik, és fizetési kötelezettséget vonhat maga után.
A cégtáblára vonatkozó rendelkezés híján a jogi szabályozás logikáját érdemes követni és a cégtáblát az időjárásnak jól ellenálló anyagból elkészíteni, azt jól látható helyre – a kapucsengőhöz, a bejárat mellé, a postaládára, az iroda bejárati ajtajára – kitenni, annak meglétét és állapotát rendszeresen ellenőrizni. A cégtábla minőségének meghatározásához a Fővárosi Ítélőtábla nyújt segítséget. A bíróság egy 2009-es ítéletében – egyebek mellett – megállapította, hogy nem felel meg a cégtáblával megjelölt székhely jogszabályi követelményének, ha a székhelyet sérülékeny és bárki által könnyen eltávolítható, a természeti erőbehatásoktól gyorsan károsodó, kerítésre feltűzött papírlappal jelzik.
A cégtáblának alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítségével a postai kézbesítő, a hatóságok és az ügyfelek a céget megtalálják. Ennek érdekében érdemes feltüntetni rajta a cég pontos neve, esetlegesen tevékenységi köre és a nyitva tartás mellett az emelet és az ajtó, vagy a kapucsengő számát is, továbbá a portás, a gondnok, valamint a társasházi közös képviselő felé jelezni, hogy a cég az épületben működik.
A tábla elkészítése előtt érdemes utánajárni a helyi szabályozásnak, önkormányzati normák ugyanis a cégtáblákon folytatott túlzott reklámtevékenység szabályozása érdekében tartalmazhatnak korlátozásokat a cégtáblák méretére vagy azok kihelyezésének módjára vonatkozóan is. „Ha a cég székhelyén ilyen norma van hatályban, a cégtáblát az abban foglaltak betartásával kell kihelyezni, valamint érdemes figyelembe venni a társasház alapító okiratában foglalt esetleges egyéb előírásokat is” – figyelmeztet dr. Nedeczky Katalin.
