Bár a számviteli törvény kisebb- nagyobb változásai alapvetően nem változtatják meg a cégértékelési módszertanokat – továbbra is a nyereségszorzókat figyelembe vevő, szorzószámos értékelésen alapuló ajánlatok fognak dominálni –, de a publikusan elérhető pénzügyi kimutatásokat sokkal körültekintőbben és részletesebben kell elemezni – írja Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary igazgatóságának elnöke.
Különösen, amikor a 2015–2017-es éveket hasonlítjuk egymáshoz – kezdi friss bejegyzését Kalocsai Zsolt. A mérleg- és az eredménykimutatás szerkezeti és tartalmi módosításai miatt az összehasonlíthatóság kérdése élesen merül majd fel: szignifikáns korrekcióra és úgynevezett korrigált pénzügyi kimutatásokra lesz szükség a 2015-2017-es pénzügyi évek adatsorainak értékelésekor.
A számviteli törvény fontosabb változásai
A számviteli törvény legfontosabb 2016-tól hatályos változása a mérleg- és az eredménykimutatás szerkezetének módosítása volt. Törlésre kerültek a rendkívüli tételek, emellett az osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások szabályainak módosulása is fontos változásként lépett érvénybe 2016. január 1-től. A módosítások egy jelentős része az EU 2013/34. Irányelv kötelező hazai jogrendbe történő átültetésének köszönhető, míg több elem a korábbi évek hiányosságait hivatott pótolni.
Az eredménykimutatás szerkezeti változásai
A mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti változásait nagyban befolyásolja a rendkívüli tételek megszűnése, a tulajdonosi részesedések kapcsán bevezetett új fogalmak és a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak változása, de nézzük a pontos részleteket!
- Mivel a Rendkívüli tételek sor törlésre került, a megszüntetett rendkívüli tételeket – amelyek az időbeli elhatárolások között megjelenő halasztott bevételeket és halasztott ráfordításokat érintették – fő szabályként az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások soron kell elszámolni.
- A „Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése” sor tartalmába belekerült „Tartósan adott kölcsönök értékvesztése” is.
- Adott kölcsönök értékvesztése pénzügyi ráfordítás, de behajthatatlan követeléssé válás esetén immár az Egyéb ráfordítások között kell elszámolni a veszteséget.
- Ugyanakkor pénzügyi műveletekként kell elszámolni; a Részesedéseket, a Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a Tartósan adott kölcsönökkel kapcsolatos tranzakciókat.
Megváltozik a nyereségfelosztás rendszere
Az eredménykimutatás az Adózott eredmény sor után véget ér és megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategória, az Adózott eredmény kerül be a saját tőkébe. Ebből következően módosulnak az osztalékfizetés szabályai is; a tárgyévi döntést az előző évi eredménytartalék és az adózott eredmény ismeretében lehet meghozni. Az osztalékkal kapcsolatos fontos változás, hogy az osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetett osztalékokat is.
Módosul a kiegészítő melléklet
A felsorolt változások a kiegészítő melléklet tartalmát is módosítják. A rendkívüli tételek megszűnése miatt be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású gazdasági események hatását. Ezen túl egységesen rögzítésre került a bemutatandó információ kötelező sorrendje. Azaz összeghatártól függetlenül bemutatandók a tőkeműveletekhez, az átalakulásokhoz, az egyesülésekhez, a szétválásokhoz kapcsolódó tételek. A jelenlegi előírások pontosan meghatározzák, hogy mit kell tartalmaznia az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének.
Változások a cégérték meghatározásában
A szabályváltozások az üzleti, illetve cégérték meghatározását is érintették az alábbiak szerint:
- Pozitív vagy negatív üzleti vagy cégértéket csak akkor lehet kimutatni, ha a megvásárolt társaságért, üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték magasabb vagy alacsonyabb, mint a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke.
- A minősített többséget biztosító befolyás szerzése (például cégvásárlás esetén) a továbbiakban már nem eredményezheti üzleti vagy cégérték állományba vételét, a teljes fizetett ellenértéket Részesedésként kell kimutatni.
- Emellett törlésre került a minősített többséget biztosító befolyásszerzés esetén keletkező üzleti vagy cégérték aktiválásának a lehetősége.
- 2016-tól az üzleti vagy cégérték elszámolhatóságához is időkorlát kapcsolódik. A jövőben kötelező az 5–10 év alatt történő terv szerinti leírás, valamint az elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírására sem lesz lehetőség.
