A béren kívüli és egyes meghatározott juttatások (cafeteria) munkáltatókra vonatkozó szabályai és az ehhez kapcsolódó dokumentumsablonok.

A cafeteria kertében nyújtható juttatások tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) rendelkezései vonatkozásában számos módosítást vezetett be 2017-től.

A jogszabály 70. §-ban szabályozza a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat, míg a 71. §-ban kerülnek meghatározásra a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok, valamint az ezek tekintetében teljesítendő adófizetési kötelezettségek.

Cafetéria, mint jövedelem?

A jogszabály értelmében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja 2017. január 1. napjától az ilyen jövedelem 1,18-szorosa (a korábbi 1,19 szorzótól eltérően).

Cafetéria esetében a közterhek az alábbiak szerint alakulnak:

• Béren kívüli juttatások esetében 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást.
• Egyes meghatározott juttatások után 15 százalék szja-t és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az adóalany.

Fentiek alapján a béren kívüli juttatások összes közterhe 34,22 százalék, míg az egyes meghatározott juttatások közterhe 43,66 százalék mértékű.

A munkáltatók által nyújtható béren kívüli juttatások körét a törvény 2017. január 1. napjától az alábbiak szerint szűkíti:

(a) a juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része;

(b) a Széchenyi Pihenő Kártya

• szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás;
• vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás;
• szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás.

Az Szja törvény módosítása folytán 2016-ban béren kívüli juttatásként minősülő alábbi juttatások 2017. január 1. napjától egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek:

• üdülési szolgáltatása,
• helyi utazási bérlet,
• iskolakezdési támogatás,
• iskola rendszerű képzés,
• munkahelyi étkeztetés,
• önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás,
• önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szoláltatásra befizetett összeg.

A korábbi szabályozástól eltérően 2017. január 1. napjától akár Erzsébet utalvány, akár más kibocsátó „hideg” utalványa is adható, de nem béren kívüli juttatásként, hanem mint egyes meghatározott juttatás.

Cafetéria rendszer bevezetése

Abban az esetben, ha a munkáltató az adott munkahelyen cafeteria rendszert kíván bevezetni, akkor fontos, hogy az ehhez kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségének maradéktalanul eleget tegyen, az adatok nyilvántartása és a különböző juttatásokhoz kapcsolódó dokumentumok vonatkozásában. Fontos kérdés még az egyes juttatások esetében a jövedelem keletkezésének időpontja – amit egyébként az Szja törvény pontosan meghatároz –, hiszen ehhez kapcsolódik az adóbevallás rendje.

A cikkhez egy olyan cafeteria szabályzat-mintát csatoltunk, amely segít a munkáltató kkv-nak a fenti jogszabályi kötelezettség megtartásában.