Az együttműködés lehet a kulcsszó a jövőben az élelmiszer-biztonság területén. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) ügyvezető igazgatója szerint közös kockázatértékelői terv kidolgozására lenne szükség.

Jelentősen javult az elmúlt évtizedekben az élelmiszer-biztonság Európában, a fogyasztók a világ legmagasabb színvonalú élelmiszerlánc-biztonsági rendszerének előnyeit élvezhetik – mondta a Magyar Időknek Bernard Url, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) ügyvezető igazgatója.

Az EFSA 2002-es megalapítása, illetve az egyes élelmiszeripari ágazatokra vonatkozó előírások és szabályok megalkotásával együtt olyan rendszer jött létre a közösségben, amely világszerte elfogadottá vált és amely a fogyasztók bizalmát is elnyerte.

– Ha ma Budapesten vagy épp Pármában valaki vásárol egy almát, biztos lehet abban, hogy egészséges és biztonságos árut választott, a növényvédőszer-maradványok megengedett szintje ugyanis mindenhol azonos – mutatott rá.

Az EFSA éves jelentése szerint a zöldségekből és gyümölcsökből vett mintegy 83 ezer minta több mint 97 százaléka a megengedett mérték alatti szermaradványt tartalmazott. – Mindez azt jelenti, hogy a fogyasztói kockázat szintje nagyon alacsony – jelezte az ügyvezető igazgató.

A másik terület, amelyen nagy előrelépést sikerült elérni, a szalmonellafertőzöttség szintjének csökkentése. A veszélyes vírus évente százezreket fertőz meg Európában, az együttműködésre alapozott intézkedéseknek köszönhetően azonban sikerült elérni, hogy 2004–2009 között csaknem a felére csökkent a szalmonella okozta emberi megbetegedések száma az unióban.

A szakember szerint mindez egyrészt az EFSA által működtetett átfogó monitoringprogramnak, valamint a tagállamok és az Európai Bizottság törekvéseinek köszönhető.

A növekvő élelmiszer-biztonság minden bizonnyal a gyors információátadásnak is köszönhető, az 1979-ben létrehozott vészjelző rendszeren keresztül a fontos üzenetek és riasztások azonnal eljuthatnak a tagállami hatóságokhoz.