A főváros kínálja a legvonzóbb adminisztratív feltételeket Európában a startupok számára, miközben az életminőség is vonzó – derült ki a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány által szervezett 8. Startupok Éjszakája rendezvényen.
A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványt majdnem napra pontosan 25 éve alapították, és azóta több mint 200 rendezvényt szervezett, melyek iránt 15.000 fő érdeklődött, gazdaságdiplomáciai erejüket latba vetve pedig 32 delegációt szerveztek az ígéretes vállalkozások külföldi bemutatására. Nevükhöz fűződik a Startupok Éjszakája rendezvény is, melyet idén nyolcadik alkalommal rendeztek meg. A Bálna Budapestbe tíz országból érkezett az 50 kiállító (27 startup és 23 program), valamint a 800 regisztrált résztvevő. Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke megnyitójában arra is kitért, hogy a Startup Europe versenyén 2018-ban Budapest nyerte a The Best Public Administration for Startups kategóriát, vagyis a magyar fővárosban a legjobb az induló vállalkozásokat segítő közigazgatási-bürokratikus környezet.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal elnöke expozéjában elmondta, fő céljuk, hogy a kis- és középvállalkozókat erősebbé tegyék, mert a bennük megtestesülő lendületesség és innovatív gondolkodás a gazdaság többi szereplője számára is példaértékű lehet.
Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes is megerősítette, hogy Budapest egy pezsgő világváros, ahol jó élni, és egyre inkább kialakul egy dinamikus fiatalokból álló közösség. A kormány és a főváros közötti megállapodás tovább javíthatja a vállalkozók helyzetét, ugyanakkor nagy hátrányunk, hogy alacsony a vállalkozási kedv, kevés a vállalkozni akaró fiatal. A Startupok Éjszakájához hasonló, sikertörténeteket bemutató rendezvények ezen is segíthetnek.
Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára kifejtette: az elsődleges cél a magyarok életminőségének javítása, és ehhez az út a hozzáadott érték növelésén keresztül vezet. Ehhez szerinte hat tényezőre van szükség: kreativitásra, szaktudásra, vállalkozói készségekre, pénzre, infrastruktúrára és intézményrendszerre. Véleménye szerint a legtöbb területen pozitív előrelépés tapasztalható, és a kormány intézkedési is ezeket az irányokat támogatják.
Varga Mihály pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes örömének adott hangot, hogy az új budai innovációs központ, a Millenáris Startup Campus feltöltöttsége már meghaladja a 90 százalékot, és hogy az oda települlő cégek jelentős része külföldről érkezik. Kitért arra is, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács által a napokban elfogadott projektek között kiemelt szerepe van a kezdeti fázisban lévő vállalkozásokat támogató lépéseknek.
A felsőoktatási vezetőket megszólaltató panelbeszélgetésen szóba került, hogy a magyar felsőoktatás hagyományosan inkább alkalmazottakat nevelt, de ma már „nem lenne tisztességes arra képezni a fiatalokat, mint 20 éve, hogy nagy szervezetekben fognak dolgozni”. Az egyetemek még maguk is tanulják a vállalkozói kultúrát, de sok helyen már működik az innovációt támogató szervezet, ösztönzik a találmányok iparjogvédelem alá helyezését és piacra vitelét, együttműködnek piaci szereplőkkel, és akár saját tőkeprogramokat is indítanak. Ugyanakkor sok helyen még mindig csak a végzett hallgatók 5 százaléka gondolkodik saját vállalkozás indításában, amin részben külföldi minták alapján megvalósított projektalapú, csapatközpontú gyakorlatokkal, részben attitűdmérésekkel és orientációval tudnak javítani az intézmények.
Az este folyamán adták át a BVK 8. Be Smart startup-versenyének díjait is, a következő vállalkozásoknak: Beachegg, BeeRides, Enduraid, Espressite, LightMeApp, Maform Design Studio, Mindtech Apps, Parkl, Route4U, TMRW.life, X-Flow Systems, Younicorn.io
(Fotó: Balogh Zoltán, MTI)
