Eltűnhet a magyar málna a piacról, a termelők szerint ugyanis egyre kevésbé éri meg a nagy kézimunkaerő-igényű tevékenységgel foglalkozni.
Töredékére csökkent a málna hazai termőterülete és a következő években vélhetően megszűnik a hazai termesztés – mondta a Magyar Időknek Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint a kilencvenes évek elején még 27 ezer tonna málna termett évente Magyarországon, a teljes megtermelt mennyiség mára másfél-kétezer tonnára csökkent.
A gyümölcspiaci szakember az okok között említette, hogy nincs aki foglalkozzon a korábban házak mellett termesztett növénnyel, és a nagyobb ültetvényekre sem találnak munkást. A dolgozók bére egyre nagyobb arányt képvisel a termék árában, ezzel csökkentve a termelés jövedelmezőségét.
Magyarországon a hatszáz forintért értékesíthető málna kilójából kétszáz forintot tesz ki a betakarítási költség, miközben Szerbiában, Romániában és Ukrajnában fillérekért dolgoznak az ültetvényeken.
A probléma minden nagy kézimunka igényű gyümölcsnél jelentkezik. A szakember szerint ezek a növények lassan eltűnnek a magyarországi termőterületekről.
– Az árszínvonal behatárolja a termelők lehetőségeit. Hosszú távon nem tudjuk felvenni a versenyt azokkal az országokkal, ahol százötven-kétszáz forintért termeltetik meg kilónként a szamócát a vállalkozások, a budapesti nagybani piacon pedig négyszáz forintért kínálják a gyümölcsöt – jegyezte meg. – Ha ezer forint helyett kétezer forintért tudnánk eladni például a szamócát, akkor megérné ezzel foglalkozni, a vásárlók azonban egyelőre nem fogadják el az áremelést – tette hozzá Csizmadia György.
