Válságülést tartott az olasz kormány, Matteo Renzi olasz miniszterelnök vezetésével a kabinet Nagy-Britannia európai uniós kilépéséről egyeztetett. Egyeztetésre hívta a román miniszterelnököt, jegybankelnököt és pártvezetőket Klaus Iohannis államfő is.

Az olasz kormány válságtanácskozásán Matteo Renzi olasz miniszterelnök mellett többek között részt vett Paolo Gentiloni külügyminiszter, Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter, valamint Ignazio Visco, az olasz jegybank elnöke. A brit népszavazás eredménye miatt az olasz balközép kormányerő, a Demokrata Párt (PD) pénteki vezetőségi ülését is elhalasztották. Az ülésen Matteo Renzi PD-főtitkári lemondatása szerepelt napirenden. 

Politikai földrengésnek nevezte Nagy Britannia kilépését az EU-ból Sandro Gozi, az EU-ügyekkel foglalkozó államtitkár a SkyTg24 olasz hírtelevíziónak nyilatkozva. Hangsúlyozta, hogy attól tart, más tagállamok is a Brexit útját követhetik. Sandro Gozi kijelentette, hogy a brit népszavazás eredménye ismeretlen területre vezette az Európai Uniót. Hozzátette, “nem szabad bizonytalanságban maradnunk, minél gyorsabban, legfeljebb két éven belül és minél határozottabban le kell bonyolítani Nagy Britannia kilépését az ehhez szükséges megállapodásokkal”. 

Az olasz államtitkár szerint akár az EU végét is jelentheti, ha a brit példát más uniós tagállamok is követik. “Minden a reagálási képességünktől függ” – mondta Sandro Gozi, hangoztatva, hogy az EU-nak mostantól valóban politikát kell váltania, bebizonyítva, hogy a közösségi út erősebb a nemzetállami politikánál.

Romano Prodi, az Európai Bizottság volt elnöke szerint el kell kerülni a pánikkeltést: felesleges lavinát kiáltani – mondta, ugyanakkor kijelentette, hogy a brit népszavazás eredménye mindenképpen erős jelzés Brüsszel számára, amelyben mostanáig nem tudatosultak az európaiak problémái. Prodi szerint a Brexit példája a vártnál kisebb mértékben “ragad majd át” más tagállamokra. A volt bizottsági elnök úgy fogalmazott, hogy a közép- és kelet-európai tagállamok ugyan “kísértést éreznek, de így jelentős EU-forrástól esnének el, és az életszínvonaluk zuhanásnak indulna”. 

Matteo Salvini, az Északi Liga nevű jobboldali ellenzéki párt vezetője Twitter-fiókján üdvözölte a brit kilépést. Azt írta: “Köszönjük Nagy Britannia, most rajtunk a sor!”. Salvini szerint a népszavazás eredménye mutatja, hogy a “szív, elme, büszkeség legyőzi a hazugságot, fenyegetéseket és zsarolást”. Utóbbiakat az Északi Liga az EU-nak tulajdonítja.

Válságtanácskozást hívott össze a román államfő is. Klaus Iohannis konzultációra hívta hivatalába a jegybank kormányzóját, Dacian Ciolos miniszterelnököt és a pártvezetőket. A találkozó után a román miniszterelnök is tanácskozni fog helyetteseivel és a román diplomácia vezetőjével a kialakult helyzetről.

Elsőként a román nemzeti bank szóvivője lépett a nyilvánosság elé: Dan Suciu szerint a jegybank felkészült a Brexitre, a román a lej árfolyama is megsínylette a brit kilépés hírét, de az értékvesztés elmondása szerint egyelőre mérsékelt, fele akkora, mint a többi közép-kelet-európai valuta esetében. A román bankközi piacon a reggeli órákban 0,6 százalékkal gyengült a lej az euróhoz képest.

A román vezető tisztségviselők egyelőre nem kommentálták a brit választók döntését, a román média azonban a románokat hátrányosan érintő, drámai fordulatnak tekintik a népszavazás eredményét, amelynek főleg a gazdasági fejlődésre és a Nagy Britanniában dolgozó honfitársaikra lehetnek káros következményei.

Hivatalosan mintegy 200 ezer román állampolgár dolgozik és adózik Nagy-Britanniában, 30 ezren az építőiparban, 27 ezren a vendéglátásban, 18 ezren a pénzügyi szektorban, 11 ezren az egészségügyben. London többszöri halasztás után 2014-től volt kénytelen megnyitni előttük – és a bolgárok előtt – a brit munkaerőpiacot. Egyes bulvárlapok már egy évvel korábban azzal riogatták a szigetország lakosságát, hogy románok százezrei érkeznek majd, hogy a városaik utcáin kolduljanak és a brit szociális rendszer szolgáltatásain élősködjenek.

Nem tudni, hány román állampolgár dolgozik feketén, él bűnözésből, vagy koldul Nagy-Britanniában, szociális segélyt azonban mindössze 3400-an kértek, ezzel az Európai Unió államaiból érkezett segélyigénylések sorában a 13. helyen álnak a lengyelek, írek, portugálok, vagy akár németek és lettek után. (MTI)