Az Egyesült Királyság hivatalosan is elindította az Európai Unióból való „rendezett kilépés” eljárását. A kilépést szabályozó 50. cikkről és a tárgyalások menetéről szóló legfontosabb információkat az Európai Bizottság szakemberei foglalták össze.
Mi az 50. cikk?
Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke azt az eljárást határozza meg, amely egy tagállam kilépésére vonatkozik, ha a kilépés mellett dönt. Ezt a rendelkezést a Lisszaboni Szerződés vezette be 2007-ben.
Hogyan indítja el egy tagállam az 50. cikk alkalmazását?
A tagállamnak be kell jelentenie a kilépésre irányuló szándékát az Európai Tanácsnak. Ennek formájára vonatkozóan nincsenek meghatározott követelmények.
Mi történik az 50. cikk alkalmazásának elindítását követően?
A kilépésről rendelkező megállapodást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (3) bekezdésének megfelelően kell megtárgyalni.
1. lépés
Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk összehívja az Európai Tanács rendkívüli ülését. Erre az ülésre április 29-én kerül majd sor.
Az Európai Tanács konszenzussal iránymutatásokat fogad el az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való rendezett kilépésére vonatkozóan. Ezen iránymutatások az Európai Unió és tagállamai közös érdekei alapján meghatározzák azokat az általános elveket, amelyeket az EU a tárgyalások során alkalmazni fog.
2. lépés
Az irányelvek elfogadását követően az Európai Bizottság a tárgyalások megkezdése céljából haladéktalanul ajánlást nyújt be a tanácsnak. Ezt a biztosi testület fogadja el 4 nappal az Európai Tanács ülését követően.
3. lépés
Ezt követően a tanácsnak a tárgyalási irányelvek elfogadásával engedélyeznie kell a tárgyalások megkezdését. A tárgyalási irányelveket erőteljes minősített többséggel kell elfogadni (a 27 tagállam 72 százalékának, vagyis a 27 tagú EU lakosságának 65 százalékát képviselő 20 tagállamnak).
Az irányelvek elfogadását követően a tanács által kijelölt uniós főtárgyaló megbízást kap a tárgyalások megkezdésére a kilépni szándékozó tagállammal.
Hogyan kötik meg a kilépésről rendelkező megállapodást?
A rendezett kilépésről szóló tárgyalásokat az 50. cikk alkalmazásának elindításától számított két éven belül le kell zárni. Amennyiben ezen időszak alatt nem születik megállapodás, úgy a szerződések nem alkalmazandók többé a kilépő tagállamra.
A tárgyalási időszak végén az uniós főtárgyaló megállapodási javaslatot terjeszt a tanács és az Európai Parlament elé, figyelembe véve az Egyesült Királyságnak az EU-val való jövőbeli kapcsolatait.
Az Európai Parlamentnek egyszerű többséggel egyetértését kell adnia. Ezen a szavazáson az Egyesült Királyság európai parlamenti képviselői is részt vesznek.
A megállapodást a tanács köti meg erőteljes minősített többséggel.
A megállapodást az Egyesült Királyságnak is meg kell erősítenie saját alkotmányos eljárásaival összhangban.
Mennyi idő marad így a tényleges tárgyalásokra?
Maguk a tárgyalások hozzávetőleg 18 hónapig (2017. június elejétől 2018. október/novemberig) tartanak majd.
Ki vezeti a tárgyalásokat az Európai Unió részéről?
A 27 tagú EU állam-, illetve kormányfői felkérték a tanácsot, hogy az Európai Bizottságot jelölje ki uniós főtárgyalónak. Az állam-, illetve kormányfők üdvözölték, hogy a bizottság Michel Barnier-t jelölte ki főtárgyalónak.
Az Európai Bizottság mint uniós főtárgyaló és Michel Barnier mint a bizottság főtárgyalója rendszeresen jelentést tesz majd az Európai Tanácsnak és a tanács előkészítő szerveinek.
Michel Barnier rendszeresen és részletesen tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet a tárgyalási folyamat állásáról.
Egyértelmű, hogy a tagállamok is fontos szerepet játszanak majd a tárgyalások előkészítésében, az uniós főtárgyaló részére nyújtott iránymutatásban, valamint az előrehaladás értékelésében. Ennek érdekében a tanácson belül egy e célra létrehozott, állandó elnökkel rendelkező munkacsoport alakul majd, amely biztosítja, hogy a tárgyalások az Európai Tanács iránymutatásainak és a tanács által elfogadott tárgyalási irányelveknek megfelelően folyjanak.
Az Európai Tanács mindvégig szorosan nyomon fogja követni a folyamatot, és a tárgyalások során szükség szerint aktualizálja majd iránymutatásait.
Mi a helyzet a tárgyalások gyakorlati oldalával? Milyen nyelven folynak majd a tárgyalások? Milyen gyakran találkozik a két fél?
A gyakorlati kérdésekről – így például a nyelvhasználatról és a tárgyalások szerkezetéről – az uniós és az egyesült királyságbeli főtárgyaló közösen állapodik meg.
Hol kerül majd sor a tárgyalásokra?
A tárgyalásokat Brüsszelben fogják tartani.
Mikor szűnik meg az Egyesült Királyság európai uniós tagsága?
A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ilyen megállapodás hiányában a kilépésre irányuló bejelentéstől számított két év elteltével az uniós Szerződések az Egyesült Királyságra többé nem alkalmazandók. A tanács egyhangúlag határozhat e határidő meghosszabbításáról.
A kilépésig a tagállam az Európai Unió tagja marad, és a tagságból eredő valamennyi jog és kötelezettség vonatkozik rá, a lojális együttműködés elvére kiterjedően is, amelynek értelmében az unió és annak valamennyi tagállama segíti egymást a szerződés végrehajtásában.
Mi történik, ha a felek nem jutnak megállapodásra?
Az uniós szerződések a bejelentést követő két évvel egyszerűen nem lesznek alkalmazandók többé az Egyesült Királyságra.
Kérheti újra felvételét az a tagállam, amely kilépett az Unióból?
Az EU-ból kilépett bármely tagállam kérheti újra felvételét. Ez esetben a tagállamnak végig kell mennie a csatlakozási eljáráson.
Vissza lehet-e vonni az 50. cikk alkalmazásának elindítását?
Az 50. cikk alkalmazásának elindítása az Egyesült Királyság döntése. Az említett cikk alkalmazásának elindítását követően azonban azt nem lehet egyoldalúan visszafordítani. A bejelentés visszafordíthatatlan. Az 50. cikk nem rendelkezik a bejelentés egyoldalú visszavonásáról.
Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke
(1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból.
(2) A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a megállapodást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (3) bekezdésének megfelelően kell megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minősített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően.
(3) A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstől számított két év elteltével a szerződések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.
(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az Európai Tanácsnak, illetve a tanácsnak a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács, illetve a tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt. A minősített többséget az Európai Unió működéséről szóló szerződés 238. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően kell meghatározni.
(5) Amennyiben az az állam, amely kilépett az unióból, később újra felvételét kéri, kérelmére a 49. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.
