Vajon az egyesült királyságbeli szavazás Európa-szerte felbátorítja az EU-ellenes populistákat, vagy éppen a politikai és gazdasági bizonytalanság szolgál megfontolandó leckével a választóknak? – teszi fel a kérést Holger Schmieding, a Berenberg Bank vezető közgazdásza, aki szerint a magyarországi kvóta-népszavazás más kérdésekben éppenséggel gyengítheti az ország alkupozícióját az EU-ban.

Vajon az egyesült királyságbeli szavazás Európa-szerte felbátorítja az EU-ellenes populistákat, vagy éppen a politikai és gazdasági bizonytalanság szolgál megfontolandó leckével a választóknak? – a következő hónapokban ez lehet a legfontosabb kérdés az Európai Unióban. Mivel a referendum óta két hét telt csak el, nemigen vonhatók le következtetések, a kérdés egyelőre nyitott. Valamelyest gyengült ugyanakkor a Brexit előtti sztenderd alapfeltevés, amely szerint a kilépés melletti döntés a többi tagállamban automatikusan megerősítené az Európa-ellenes populista pártokat és mind az EU egészében, mind az eurózónában gyengítené az egységet.

Dániában az EU-ban maradni kívánók aránya a Voxmeter friss felmérése szerint a Brexit-szavazás előtti 59,8 százalékról 69 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan 40,7 százalékról 32 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint az EU-tagságról népszavazást kellene tartani.

Finnországban az Iltalehti által június 28–29-én elvégzett közvélemény-kutatás szerint az EU-párti többség immár 68 százalékos – szemben a márciusi 56 százalékkal. A finnek 69 százaléka nem akar népszavazást az EU-tagságról.

Svédországban a TNS Sifo június 26-i felmérése szerint az EU-tagság támogatottsága 52 százalékos. Ez ugyan elég alacsony, de azért kissé jobb, mint a Statistics Sweden június 2-i közvélemény-kutatásának 49 százalékos eredménye.

Az északi országok több tekintetben hasonlítanak az Egyesült Királyságra. Dánia például több uniós szabályozás alól hivatalos „felmentést” kapott, és – Svédországhoz hasonlóan – nem csatlakozott az eurózónához sem. Az északi országokon kívül ugyanakkor a Brexit-szavazás csekély és vegyes hatást gyakorolt.

A június 26-i (megismételt) spanyolországi választáson a szavazók megerősítették az Európa-párti jobbközepet, és kevésbé díjazták a radikális baloldal hangzatos ígéreteit, mint azt a közvélemény-kutatások alapján várni lehetett. Spanyolország helyzete azonban teljesen más, mint az Egyesült Királyságé. Spanyolországban többé-kevésbé még a baloldali populisták is EU- és euró-pártiak, csupán azt állítják, hogy jobb lenne az élet, ha az ország többet költene, mint amennyire lehetősége van, és ha visszavonnák a növekedést célzó reformokat.

A következő fontos népszavazás, amire figyelni kell, az osztrák elnökválasztás október 2-i megismétlése. A május 22-i szavazás eredményét az osztrák alkotmánybíróság megsemmisítette, mivel néhány postai úton beérkezett szavazatot túl korán bontottak fel és bizonyos részeredményeket még az urnák zárása előtt kiszivárogtattak. Május 22-én az EU-párti zöld jelölt mindössze 30 ezer szavazattal győzött EU-szkeptikus szabadságpárti ellenfelével szemben. A Gallup június 21–22-i, azaz éppen a Brexit-szavazást előtti közvélemény-kutatása szerint az EU-párti jelölt a szavazatok 50,6 százalékára számíthat – ez pedig hajszálra ugyanannyi, amennyit a Gallup a május 22-i második forduló előtt prognosztizált.

Szintén október 2-án tartanak népszavazást az Ausztriával szomszédos Magyarországon arról, hogy EU-ban menedékjogot kapott menekültek Magyarországra küldhetőek-e. A kormány úgy fogalmazta meg a kérdést, hogy az eredmény valószínűleg egy erőteljes „nem” lesz. Ennek gyakorlati következményei nemigen lesznek, mivel Magyarországtól soha nem várták el, hogy túl sok menekültet befogadjon. Hosszabb távon ugyanakkor negatív precedenst teremthet, hogy a közös uniós politika egy vitatott aspektusáról népszavazást írnak ki. Mivel azonban Magyarország nem fontolgatja a kilépést az Európai Unióból, amelytől oly sok haszna származott, ez a precedens Európa más országaiban sem biztos, hogy segíti az EU-ellenes mozgalmakat. Ehelyett előfordulhat, hogy más kérdésekben éppenséggel gyengíteni fogja Magyarország EU-n belüli alkupozícióját.

Európa számára a legkomolyabb kockázatot a szintén októberre kiírt olaszországi népszavazás jelenti az alkotmányos reformról. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a reformokat ellenzők tábora erősödik: az EMG Acqua június 25–26-i felmérése szerint a reformok mellett 29,3 százalék, velük szemben 29 százalék állt, a július 2–3-i kutatás szerint viszont már a „nem” tábor volt az erősebb (29,9 százalék, 27,4 százalék ellenében). Vajon szerepet játszott ebben az is, hogy a Brexit-szavazás után újra felmerültek az olasz bankokkal kapcsolatos aggodalmak? A legutóbbi nyolc közvélemény-kutatás közül mindössze kettő jósol többséget Matteo Renzi miniszterelnök reformjavaslatainak. Ha Renzinek egy elveszített népszavazás nyomán le is kell mondania, a kormány valószínűleg akkor is hivatalban marad 2018 tavaszáig, a következő parlamenti választásokig, de nem zárható ki egy előrehozott választás lehetősége sem. Az utóbbi esetben a baloldali (jelenleg 29 százalékos támogatottságú) 5 Csillag Mozgalom és a jobboldali Északi Liga (13 százalék) – esetleg néhány kisebb párttal összefogva – az euróról szóló népszavazás követelésével kampányolna.

Mindent összevetve, nehéz pontosan meghatározni, milyen hatást gyakorolt a Brexit-szavazás többi 27 tagállam politikai vitáira. Az Egyesült Királyság döntése valóban az Európa-ellenes politikusok malmára hajtotta a vizet, nem kerülhette el azonban a figyelmet az sem, hogy mekkora szakadék tátong a Brexit-pártiak ígéretei és a valóság között. Meglehet, ez idővel azok kezébe ad majd erős kártyát, akik a populistákra való szavazás kockázataira hívják fel a figyelmet. De ezt is korai lenne már most kijelenteni.

Holger Schmieding
vezető közgazdász
Berenberg Bank