Az állami támogatású hitelek, az uniós források intenzív lehívása és a saját banki források együttesen bőséges finanszírozási lehetőséget nyújtanak a cégek számára, amelyet tovább bővít a folyamatosan növekvő vállalati betétállomány.

Az állami hitelprogramok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalati szektorban konszolidálódni tudott a hitel-betét mutató, az elmúlt években azonban fokozatosan lecsökkent a támogatott konstrukciók kamatelőnye a piaci hitelekhez képest. Ezzel párhuzamosan az elmúlt másfél évtizedben jelentős betétállomány épült fel: míg 2000-ben ezermilliárd forint volt a vállalati szektor megtakarítása, addig csak a növekedési hitelprogram bevezetése óta mintegy 700 milliárd forinttal nőtt a vállalati betétállomány. Ezen felhalmozott betéten felül a vállalatok rendelkezésére állnak még az idei évben meghirdetett EU-s pályázati források is – hívta fel a figyelmet közleményében a K&H Bank.

A bőségesen rendelkezésre álló kedvező kamatozású hitelek, valamint az egyébként is történelmien alacsony kamatkörnyezet miatt ma már nem a finanszírozás költsége a meghatározó tényező a beruházási döntéseknél, hanem sokkal inkább a normál piaci igény generálta kereslet. A fokozatosan növekvő vállalati betétállomány és az elérhető EU-s pályázati források mellett azonban a beruházások finanszírozásában továbbra is szerepet kapnak a különböző banki megoldások, bár az uniós források kiszorítási hatása érezhető a hitelpiacon – mondta Hodina Péter, a bank vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője.

Az uniós források jelentőségét jól mutatja, hogy 7-10-szeres túljelentkezést lehet tapasztalni az egyes pályázati kiírásokra. Ebben szerepet játszik az is, hogy a jelenlegi ciklus közel 9000 milliárd forintos keretösszegéből a 2016-2018 közötti pályázati szakasz a legkoncentráltabb időszak, a központi tervek szerint ekkor kerül kifizetésre a legtöbb támogatás. Az intenzív kifizetési pálya megvalósítását a pályázatok esetében újdonságnak számító 50 százalékos előleg-kifizetés lehetősége is segíti – tette hozzá Hodina Péter.

A 25 milliós támogatási összeg felett érvénybe lépett általános közbeszerzési kötelezettség jelentős pályázói kört érint, miközben az új bírálati rendszer hatékonysága még nem igazán érezhető, az elszámolás és a pályázatmenedzsment továbbra is bonyolult. A sikeres pályázatok esetében azonban jól látható, hogy a pályázati cél a versenyképesség és a termelékenység javítása.

Azok számára, akik nem tudnak, vagy nem akarnak EU-s forrást igénybe venni, természetesen továbbra is ott vannak a refinanszírozott állami, illetve a saját banki források. Míg a növekedési hitelprogram kivezető szakaszában gyakorlatilag a megszokott paraméterekkel rendelkező vállalkozói kör, az Eximbank konstrukcióinál pedig export előfinanszírozás és exportcélú beruházások finanszírozhatóak, addig a saját banki forrású hitelek esetében mind az igénybevevők köre, mind a hitelcél ennél jóval szélesebb körű, és a lehívásban és a törlesztésben is rugalmasabb, a cég igényeihez igazítható feltételek mellett vehetőek igénybe.

Emellett érdemes megfontolni a klasszikus hiteleken felüli finanszírozási formákat is. A faktoring szolgáltatás például egyszerű dokumentációval, és hasznos kiegészítő szolgáltatásokkal vehető igénybe, mint például a vevői követelések biztosítása vagy a nemfizetések kockázatának akár 100 százalékos áthárítása – hangsúlyozta a szakember.