A magyar EU-elnökség célja egy új európai versenyképességi megállapodás körvonalainak lefektetése az Európai Tanács november 8-i budapesti informális tanácsülésére. Erről az európai ügyekért felelős magyar miniszter beszélt.
Bóka János az Általános Ügyek Tanácsának a magyar fővárosban tartott informális ülése után sajtótájékoztatón kiemelte: egyetértettek abban, hogy a demográfiai szempontokat a jelenleginél sokkal jobban be kell csatornázni az uniós döntéshozatali folyamatokba, és meg kell jeleníteni azokat az európai szakpolitikákban.
A miniszter elmondta: kollégáival foglalkoztak azzal, miként tud hozzájárulni az EU versenyképességének növeléséhez a jobb és minőségi jogalkotás, illetve az uniós intézményeken belül is érvényesülő jogállamiság.
„A résztvevők egyetértettek abban, hogy az uniós jogalkotás minősége számos területen jelentős mértékben fejleszthető, többek között fókuszáltabb hatástanulmányokkal, a tagállami sajátosságok jobb figyelembevételével és az érintett gazdasági szereplők érdemi bevonásával a döntéshozatali folyamatokba. A hétfői esti informális vacsorán az ipari szereplők, a digitális Európa, illetve a kis- és középvállalkozások is kifejthették álláspontjukat” – tette hozzá Bóka János.
A keddi ülésen szó volt arról, miként tudják megteremteni a versenyképességhez szükséges emberi erőforrásokat, valamint az új kezdeményezésekhez a finanszírozási forrásokat.
„Egy új európai versenyképességi paktumhoz kulcsfontosságú a befektetés a modern technológiákba, a harmadik országoktól való függőség csökkentése, az egységes digitális piac előmozdítása, a kutatás és innováció fejlesztése” – közölte a tárcavezető.
A demográfiai kihívások fontossága kapcsán Bóka János hangsúlyozta, hogy ezeket a zöld és a digitális átmenet mellett harmadik átmenetnek is lehet tekinteni.
„A tagállamokban tapasztalható zuhanó tendenciák tartóssá válása azt fogja eredményezni, hogy 2070-re a Föld lakosságának csak 3,7 százaléka fog Európában élni, ami nemcsak a versenyképesség, de Európának a világban elfoglalt helye tekintetében is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok a munkaebéden megosztották szakpolitikai intézkedéseiket a népesedéscsökkenés és az elöregedés kapcsán, szó volt az át- és továbbképzés jelentőségéről, a családpolitikáról is” – sorolta a miniszter.
A miniszter elmondta, hogy az Általános Ügyek Tanácsa informális budapesti ülésén tizenhat miniszter, miniszterhelyettes és államtitkár, nyolc európai igazgató, két úgynevezett Coreper nagykövet és egy főosztályvezető, valamint a bizottság részéről egy főigazgató-helyettes vett részt.
(Forrás: MTI, fotó: Bruzák Noémi)
