Csaknem tíz év óta először fordul elő, hogy a teljes előrejelzési horizonton (2016, 2017 és 2018 tekintetében) az EU minden tagállamában növekedésre számít az Európai Bizottság.
Az euróövezeti reál GDP az elmúlt 15 negyedév mindegyikében nőtt, a foglalkoztatás ütemesen bővül, a munkanélküliség pedig csökken, bár még mindig meghaladja a válságot megelőző szintet. Továbbra is a magánfogyasztás a fellendülés motorja, mivel a beruházások emelkedése visszafogott maradt – olvasható a bizottság hétfői közleményében.
Az Európai Bizottság téli előrejelzése szerint az euróövezeti GDP 2017-ben 1,6 százalékkal, 2018-ban pedig 1,8 százalékkal emelkedik, azaz a fellendülés a 2016 második felében tapasztalt, vártnál gyorsabb növekedés és a lendületes 2017-es kezdet eredményeként gyorsabb lesz, mint az ősszel előre jelzett (2017-es 1,5 százalék és 2018-as 1,7 százalék). Az EU egészében a GDP várható növekedése hasonló mintát követ: idén és jövőre is 1,8 százalék lesz (szemben az ősszel előre jelzett 2017-es 1,6 százalékos és 2018-as 1,8 százalékos növekedéssel).
Az előrejelzéseket övező kockázatok a szokásosnál nagyobbak, és jóllehet mind a felfelé, mind a lefelé irányuló kockázatok megszaporodtak, összességében továbbra is a lefelé mutató kockázatok erősebbek.
Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök, aki egyben a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos így nyilatkozott: „Az európai gazdaság élénkülése öt éve megszakítás nélkül tart. Ezekben a bizonytalan időkben fontos, hogy az európai országok gazdaságai versenyképesek maradjanak, és alkalmazkodni tudjanak a változó körülményekhez. Ehhez a strukturális reformok folytatására van szükség. Az is fontos, hogy a növekedés inkluzív, a fellendülés mindenki számára érezhető legyen. Az infláció a korábbi alacsony értékek után növekedni kezdett, így nem várhatjuk, hogy a jelenlegi monetáris stimulus örökké tartson. Ezért a magas deficittel és adósságszinttel rendelkező országoknak folytatniuk kell a hiány és az adósság csökkentését, hogy ellenállóbbá váljanak a gazdasági sokkokkal szemben.”
Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos kijelentette: „Az európai gazdaság ellenállónak bizonyult azokkal a sokkokkal szemben, amelyek az elmúlt években érték. A növekedés nem állt le, a munkanélküliség és a költségvetési hiány pedig csökken. Mivel azonban a bizonytalanság ilyen jelentős, minden eddiginél fontosabb, hogy minden szakpolitikai eszközt megragadjunk a növekedés támogatására. Mindenekelőtt biztosítanunk kell, hogy a növekedés előnyei az euróövezet minden részében és a társadalom minden rétegében érezhetőek legyenek.”
A globális fellendülés várhatóan erősödik
Az elmúlt hónapokban javultak az EU-n kívüli fejlett gazdaságok növekedési kilátásai. Ez elsősorban az egyesült államokbeli költségvetési stimulussal kapcsolatos várakozásoknak tudható be, amelyek következtében emelkedtek a hosszú távú kamatok és erősödött a dollár. A feltörekvő gazdaságokban is lendületesebb növekedésre van kilátás 2018-ig, bár ennek mértéke országonként és régiónként eltérő lesz. Összességében ez lendületet adhat az európai áru- és szolgáltatásexportnak a gyenge 2016-os évet követően.
Emelkedő infláció
A legutóbbi csökkenést követő energiaár-emelkedés nyomán az utóbbi időszakban erősödött az euróövezeti infláció. Az elmúlt két évben tapasztalt rendkívül alacsony szint után idén és jövőre az árak emelkedésének üteme várhatóan magasabb lesz, bár még mindig elmarad az árstabilitás normájaként meghatározott „középtávon 2 százalék alatti, azonban ahhoz közeli” szinttől. A volatilis energia- és élelmiszeráraktól megtisztított maginfláció várhatóan csak fokozatosan emelkedik. Összességében az infláció az euróövezeten belül a 2016. évi 0,2 százalékkal szemben 2017-ben 1,7 százalékot, 2018-ban pedig 1,4 százalékot tesz majd ki. Az EU egészében az infláció a 2016-os 0,3 százalékról 2017-ben várhatóan 1,8 százalékra emelkedik majd, 2018-ban pedig 1,7 százalék lesz.
A belső kereslet marad a növekedés motorja
A növekedés fő támasza a foglalkoztatás tartós bővülése és a nominálbérek gyorsuló növekedése által fűtött magánfogyasztás marad. Az emelkedő infláció ugyanakkor idén és jövőre fékezni fogja a háztartások vásárlóerejének növekedését, ami várhatóan a magánfogyasztás lassabb emelkedéséhez vezet.
A beruházások bővülése, amelyet több tényező – például a finanszírozási költségek alacsony szintje és a globális gazdaságélénkülés – is támogat, várhatóan folytatódik, ám szerény lesz. Az európai beruházási terv keretében finanszírozott projektek a jóváhagyási szakaszból a végrehajtás szakaszába jutva egyre nagyobb mértékben hozzájárulnak majd a köz- és magánberuházások támogatásához. Összességében a beruházási tevékenység az euróövezetben idén várhatóan 2,9 százalékkal, 2018-ban pedig 3,4 százalékkal bővül (az EU egészében 2,9 százalékos és 3,1 százalékos bővülés várható); ez 8,2 százalékos növekedésnek felel meg 2013 eleje, a fellendülés kezdete óta. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya (20 százalék) ugyanakkor elmarad a 2000–2005 közötti évek átlagától (22 százalék). A tartósan visszafogott beruházási tevékenység megkérdőjelezi a fellendülés fenntarthatóságát és a gazdaság potenciális növekedési lehetőségeit.
A foglalkoztatás további bővülése nyomán csökken a munkanélküliség
A gazdaságélénkülés a számos tagállamban végrehajtott széles körű szerkezeti reformok nyomán rendkívül kedvező munkaerőpiaci hatásokkal jár. A foglalkoztatás növekedése az előrejelzés szerint viszonylag stabil marad, bár 2017-ben és 2018-ban némileg mérséklődhet a tavalyi évhez képest. Az euróövezeti munkanélküliségi ráta a 2016-os 10,0 százalékról idén várhatóan 9,6 százalékra, 2018-ban pedig 9,1 százalékra csökken. Az előrejelzés szerint az EU egészét tekintve a munkanélküliség a 2016. évi 8,5 százalékról idén 8,1 százalékra, 2018-ban pedig 7,8 százalékra csökken. Ezek 2009 óta a legalacsonyabb munkanélküliségi adatok, jóllehet még mindig meghaladják a válság előtt mért szintet.
Csökkenő államadósság és költségvetési hiány
Az előrejelzés szerint az aggregált euróövezeti költségvetési hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2017-ben és 2018-ban is csökkenni fog. Az euróövezeti tagállamok költségvetési hiánya, amely 2016-ban a GDP 1,7 százalékának felelt meg, 2017-ben és 2018-ban várhatóan egyaránt 1,4 százalékra csökken majd. A csökkenés a rendkívül alacsony kamatlábak melletti mérsékelt kamatkiadásokat, valamint a munkaerőpiac további javulását – nevezetesen az adót és hozzájárulást fizetők magasabb, illetve a szociális támogatásokban részesülők alacsonyabb számát – tükrözi. A GDP-arányos államadósság a 2016. évi 91,5 százalékról 2017-ben 90,4 százalékra, 2018-ban várhatóan 89,2 százalékra mérséklődik fokozatosan.
Az összes tagállamban növekedés várható
2008 óta először fordul elő, hogy a Bizottság előrejelzése szerint minden uniós tagállamban gazdasági növekedés várható az előrejelzés teljes időszakában (2016-ban, 2017-ben és 2018-ban). Az előzetes adatok szerint tavaly még a recesszió által leginkább sújtott tagállamokban is bővült a gazdaság. Az amerikai dollár erősödése és a hosszú távú kamatlábak magasabb szintje azonban növelheti a növekedési különbségeket az egyes tagállamok között.
A téli előrejelzést rendkívüli kockázatok övezik
Az idei téli előrejelzést övező különösen magas fokú bizonytalanság egyrészt annak tudható be, hogy az új amerikai kormány politikai szándékai még számos kulcsfontosságú területen nem világosak, másrészt a jövőre számos tagállamban esedékes parlamenti választásokkal, illetve az Egyesült Királyság közelgő kilépési tárgyalásaival kapcsolatosak.
Jóllehet a felfelé és a lefelé mutató kockázatok egyaránt növekedtek, a mérleg nyelve inkább a lefelé mutató kockázatok irányába billen. Rövid távon az USA-beli esetleges költségvetési stimulus a jelenleg vártnál jelentősebb hatással lehet a növekedésre. Középtávon a növekedési előrejelzéssel kapcsolatos kockázatok a közelmúltbeli válság hagyatékából, a Brexitből, a világkereskedelem esetleges zavaraiból, az USA a vártnál esetlegesen gyorsabb monetáris szigorításából és ennek a feltörekvő gazdaságokra gyakorolt negatív hatásából, és a magas szintű és növekvő kínai hitelállomány potenciális következményeiből erednek.
