A biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia félidős értékelése szerint több területen is előrelépés történt, de a tagállami végrehajtás tekintetében nagyobb erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy 2020-ig meg lehessen állítani a biodiverzitás csökkenését – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia félidős értékeléséből az derül ki, hogy több területen is előrelépés történt, de a végrehajtási kötelezettségvállalások teljesítésében a tagállamok részéről sokkal nagyobb erőfeszítésekre van szükség. Veszélyben van a természet azon képessége, hogy gondoskodjon a levegő és a vizek tisztaságáról, a növények beporzásáról, az árvíz és más katasztrófák hatásainak mérsékléséről, ami a társadalom és gazdaságaink számára jelentős mértékű nem várt költségekkel járhat

Az EU öt éve fogadta el azt a stratégiát, amelynek célja a biodiverzitás csökkenésének 2020-ig történő megállítására. A félidős értékelés hangsúlyozza, hogy az uniós szakpolitikák gyakorlati megvalósulásához sokkal többet kell tenni. Először is gondoskodni kell az uniós természetvédelmi szabályozás jobb tagállami végrehajtásáról. Az unió fontos természetes élőhelyei több mint háromnegyedének állapota nem kielégítő, és több fajt is a kihalás veszélye fenyeget. A bizottság jelenleg végzi az uniós madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek célravezetőségi vizsgálatát, amelynek során értékeli, hogy e fontos célkitűzések megvalósítása a leghatékonyabban történik-e.

Az idegenhonos inváziós fajok egyre fokozódó veszélyt jelentenek a biodiverzitásra Európában, jelentős – uniós szinten évente legalább 12 milliárd eurós – kárt okozva a mezőgazdaságnak, az erdészetnek és a halászatnak. Hatályba lépett az idegenhonos inváziós fajok elterjedése elleni küzdelemre irányuló új uniós rendelet, és folyamatban van az unió számára veszélyt jelentő idegenhonos özönfajok jegyzékének összeállítása, amely a tervek szerint 2016 elejére készül el.

Az Eurobarométer felmérése szerint az európai polgárokat aggasztják a biológiai sokféleséggel összefüggő jelenlegi tendenciák. Az európaiak legalább háromnegyede úgy véli, hogy az állatok, a növények és az ökoszisztémák nemzeti, uniós és világszinten egyaránt komoly fenyegetésnek vannak kitéve, valamint több mint 50 százalékuk úgy gondolja, hogy a biodiverzitás csökkenése személyesen őket is érinti.