A beszámítás a vállalkozások között gyakran használt és népszerű teljesítési mód, mivel költségtakarékos és gyors, hiszen nem igényel pénzmozgást, banki átutalást. A legfontosabb tudnivalókat dr. Pokó Diána ügyvéd, az iLex együttműködő partnere foglalta össze.
Hatályos jogunk ismeri a beszámítás jogintézményét, amely a vállalkozások közötti kölcsönös ügyletek esetén az egymással szembeni követelések rendezésének egy módja. A beszámítás a vállalkozások között gyakran használt és népszerű teljesítési mód, mivel költségtakarékos és gyors, hiszen nem igényel pénzmozgást, banki átutalást.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:49. § szerint a kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a felek közötti kölcsönös kötelezettségek megszűnnek.
A szabályozásból egyértelműen kiderül, hogy a beszámítás egy olyan egyoldalú nyilatkozat, amelynek kötelem megszüntető hatása van, amelyből következik, hogy a címzett egyetértése hiányában is joghatályos lesz. A BH2015. 281. jogeset gyakorlatiasan az alábbiak szerint fogalmaz: „A beszámítás a kötelezett olyan, a jogosulthoz intézett nyilatkozata, amellyel bejelenti, hogy a maga kötelezettségét nem teljesíti, viszont a jogosult vele szemben fennálló, azonos értékű, egynemű és lejárt tartozását nem követeli. A beszámítás a teljesítés hatályával megszünteti a kötelezettel szemben fennálló követelést.”
A fent említett beszámítást a jogszabály feltételekhez köti, illetve bizonyos esetekben kizárja az alábbiak szerint:
- Az elévült pénzkövetelést is be lehet számítani, ha a beszámítani kívánt pénzkövetelés elévülése a pénztartozás esedékessé válásának időpontjában még nem következett be.
- Végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, továbbá közokiratba foglalt pénzkövetelésbe ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani.
- Végrehajtás alól mentes pénzköveteléssel szemben olyan pénztartozást lehet beszámítani, amely a pénzköveteléssel azonos jogalapból ered,
- Beszámításnak nincs helye: (a) tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve; (b) a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben; (c) bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés esetében.
A beszámítás nem korlátozott csak a pénzkövetelésre, hiszen a beszámítás szabályait megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló bármely más egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a tartozásába beszámítja.
A beszámítás egy speciális, de szintén gyakran használt módja a kölcsönös beszámítási nyilatkozatok egy okiratban történő rögzítése, amelyet kompenzációs megállapodás néven is ismerünk.
A kompenzációs megállapodással az üzleti partnerek kölcsönösen beszámítással élnek egymás felé. Jó példa erre, amikor a bérbeadó cég a saját bérlőjétől vesz igénybe például kertrendezési szolgáltatást.
Fontos kiemelni, hogy a beszámítás során gyakorlatilag elismerjük a tartozást, így ezt az eljárást csak abban az esetben érdemes alkalmazni és olyan mértékig, amely összeg vonatkozásában tartozásunkat már semmilyen körülmény nem befolyásolja és azt teljes egészében elismerjük.
dr. Pokó Diána ügyvéd,
iLex együttműködő partner