Beruházások: historikus csúcs volt 2017

2017 IV. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások dinamikus bővülése, a fejlesztések volumene 14 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, 2017 egészében pedig 17 százalékos volt a növekedés – tájékoztatott a KSH.

A nagymértékű növekedés továbbra is a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott fejlesztéseknek, a vállalkozások kapacitás-növelésének, valamint a lakás- és egyéb ingatlanberuházások élénkülésének köszönhető. 2017 egészében a beruházások volumene 17 százalékkal, historikusan az eddigi legmagasabb szintre emelkedett.

2017 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

• A beruházások volumene 14, ezen belül az építési beruházásoké 21, a gép- és berendezésberuházásoké 8,5 százalékkal nőtt.
• A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,1, a 15 százalékot realizáló költségvetési szerveknél 69 százalékos bővülés következett be.
• A beruházások hattizede 3 nemzetgazdasági ágban, a feldolgozóiparban, az ingatlanügyletekben és a szállítás, raktározásban valósult meg.
• A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét képviselő feldolgozóipar fejlesztései – a 2016 eleje óta tartó folyamatos expanzió folytatásaként – mérsékelten, 1,9 százalékkal bővültek. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipari beruházások egyharmadát realizáló járműgyártás invesztíciói járultak hozzá.
• A második legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházásai erőteljesen, 40 százalékkal emelkedtek, a lakásépítések és -felújítások mellett az üzleti célú ingatlanfejlesztésekben is jelentős növekedés valósult meg.
• A fejlesztések alapján harmadik legnagyobbnak számító szállítás, raktározás beruházásainak volumene 4,2 százalékkal nőtt. Az uniós forrásból finanszírozott autópálya-, autóút- és vasútépítések mellett a légi szállítással, a raktározással és a postai tevékenységgel foglalkozó vállalkozások növelték nagyobb mértékben fejlesztéseiket.
• A nagyrészt közösségi finanszírozású területeken – amelyek összesített részesedése meghaladta az egytizedet – az átlagot jóval meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításterületén 78, az oktatásban – főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések miatt – 72, a humán-egészségügyi, szociális ellátásban – elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődően – 59 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit.
• A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítményének bővülése a tárgynegyedévben megtorpant, 8,8 százalékos csökkenés következett be, elsősorban a korábbi, nagy értékű áruházfejlesztések befejeződése következtében.
• A nemzetgazdaság kisebb súlyú területei közül az építőiparban tevékenykedő gazdasági szervezetek beruházásai – részben a termelésbővülés hatására – 18 százalékkal növekedtek. Az energiaiparban a bővülés mértéke 9,9 százalékos volt, elsősorban a villamosenergia-termelés, -szállítás, és -elosztás területén realizálódó nagyobb fejlesztéseknek köszönhetően. A víz- és hulladékgazdálkodás területén regisztrált 28 százalékos növekedésben a települési vízellátással, szennyvízelvezetéssel és -tisztítással összefüggő fejlesztéseknek és az alacsony bázisnak egyaránt szerepe volt.
• A művészet, szórakoztatás, szabadidő területén továbbra is elsősorban a versenysporttal, illetve a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták az új tárgyieszköz-beruházások nagymértékű (19 százalékos) bővülését. A pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházási teljesítményének 26 százalékos növekedése részben bankfiók-felújításokkal és számítógép-beszerzésekkel kapcsolatos fejlesztéseknek köszönhető.
• A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a beruházási volumen 53 százalékos emelkedéséhez továbbra is a – kereskedelmi szálláshelyek forgalomnövekedésével párhuzamosan zajló – szállodaépítések és -felújítások járultak hozzá a leginkább.
• Kisebb mértékben csökkentek a beruházások a mezőgazdaságban (3,9 százalékkal), az információ, kommunikációban (2,5 százalékkal) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben (0,8 százalékkal).

2017-ben az előző évhez képest:

• A nemzetgazdasági beruházások volumene 17 százalékkal nőtt, ezen belül az építési beruházásoké 21, a gép- és berendezés-beruházásoké 13  százalékkal.
• Az éves beruházások 56 százalékát teljesítő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 14, a 13 százalékát adó költségvetési szervezeteknél 59 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény.
• Egy kivételével mindegyik nemzetgazdasági ágban bővültek a beruházások, a legnagyobb mértékben az oktatásban (67 százalékkal), a humán-egészségügyi, szociális ellátásban (66 százalékkal), valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén (65 százalékkal).
• Növekedett a beruházási teljesítmény volumene az összérték közel háromtizedét realizáló feldolgozóiparban (7,3 százalékkal), valamint a másik két kiemelt súlyú nemzetgazdasági ágban, a szállítás, raktározásban (24 százalékkal) és az ingatlanügyletekben (23 százalékkal) is, amelyek így együttesen az éves beruházási teljesítményérték mintegy hattizedét adták.
• A szintén jelentős súlyt képviselő kereskedelem, gépjárműjavítás éves beruházási teljesítménye alig változott (+0,4 százalék).
• Az év egészét tekintve növekedett a beruházási aktivitás a mezőgazdaság (12 százalék), az információ, kommunikáció (19 százalék), a szakmai, tudományos, műszakitevékenység (7,5 százalék), a művészet, szórakoztatás, szabadidő (37 százalék), valamint az építőipar (11 százalék) nemzetgazdasági ágakban is.
• A viszonylag kis részarányú pénzügyi, biztosítási tevékenység éves fejlesztéseiben 22 százalékos növekedés történt. Kiemelkedően nőttek a bányászat, kisebb mértékben az energiaipar beruházásai (52, illetve 5,7 százalékkal).

KSH