Az elmúlt két évben folyamatosan nőtt a hazai kkv-k száma és árbevétele. A cégek tavaly csaknem kétmillió embernek adtak munkát, 134 ezer fővel többnek, mint 2013-ban.
A Magyarországon működő vállalkozások döntő része, 99 százaléka a mikro- illetve kis- és középvállalkozások (kkv) közé tartozik. Tavaly 680,1 ezer vállalkozás működött itthon, ezekből 637,2 ezer volt a mikro-, 32 ezer a kis- és 5,1 ezer a közepes méretű – derül ki a KSH kiadványából. A vállalkozások száma minden kategóriában nőtt az utóbbi két évben, öszesen 65 ezerrel bővült a kör, a legnagyobb mértékben a mikrovállalkozásoké, 60 ezerrel több új céget alapítottak annál, mint amennyi megszűnt ebben az időszakban.
Míg a kkv-szektorba nem tartozó vállalatok tevékenységében az ipar és az építőipar a meghatározó (a cégek harmada ebben a két iparágban működik), addig a kisebb vállalkozásoknál a szolgáltatószerktor a domináns. A kkv-k ötöde a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenységet folytat, de ettől alig marad el a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet folytatók aránya sem.
Sok ember megélhetése függ a vállalkozásoktól
A hazai kkv-k 2013-ban összesen 34 ezer milliárd, 2014-en 36,3 ezer milliárd, míg 2015-ben 37,9 ezer milliárd forint árbevételt termeltek. Az egy vállalkozásra jutó bevétel 55,8 millió, 57,4 millió illetve 56,2 millió forint volt ezekben az években. A mérettel együtt nagyban nő a jövedelemtermelő képesség: a mintegy 30 ezer kisvállalkozás annyi árbevételt hozott össze (10-12,5 ezer milliárd forint), mint a hússzor nagyobb mikrovállalkozói kör, a mindössze 4-5 ezer tagból álló középvállalkozói réteg pedig 1,5-2 ezer miliárd forinttal több bevételt könyvelhetett el, mint két másik kör.
Ugyan külön-külön jellemzően nem sok embert foglalkoztatnak, de összességében a magyarországi háztartások meghatározó részének megélhetését biztosítják a hazai kkv-k. Ezek a vállalkozások adnak munkát a vállalkozói szektorban foglalkoztatott munkavállalók kétharmadának, tavaly összesen átlag 1 millió 952,3 ezer főt alkalmaztak, 81,4 ezer fővel többet, mint egy évvel korábban, míg 2013-hoz képest 134,1 ezer fővel növelték a létszámot. A kkv-szektorban foglalkoztatottak több mint fele (53,7 százalék) egy mikrovállalkozásnál dolgozott 2015-ben, míg negyedük (26,7 százalék) kis-, ötödük (19,6 százalék) pedig egy középvállalkozás munkatársa volt.
Beruházásban nem erősek a kisebb cégek
A vállalkozások és az alkalmazottak nagy számához viszonyítva azonban a kkv-k kisebb mértékben járulnak hozzá a magyarországi gazdasági növekedéshez. A hazai vállalkozások által előállított bruttó hozzáadott érték 2015-ben elérte a 18,3 ezer milliárd forintot, amelyből a kkv-k 7,9 ezer milliárdot hozta össze, míg több mint a felét a magyarországi vállalkozások kevesebb mint egy százalékát jelentő nagyvállalatok. Míg 2013-ban egy kkv átlagosan 11,1 millió forinttal járult hozzá a hozzáadott érték előállításához, ez az adat 2014-ben 11,6 millió, 2015-ben 11,7 millió forintra nőtt.
Még kisebb a súlyuk a beruházásokban. Míg a külföldi érdekeltségű vállalkozások, a költségvetési szervek és az állami tulajdonú gazdasági társaságok, illetve lakásberuházásaik révén a háztartások meghatározó részt képviselnek a beruházások alaklásában, addig a kkv-k részesedése álagosan csak mint 25 százalék. A vállalkozások összes beruházásában sem meghatározó a szerepük, hiszen a foglalkoztatásban, az árbevételben, vagy a hozzáadott értékben képviselthez viszonyítva alacsony, a három év átlagában mintegy 34,8 százalékos a részarányuk.
Pontosabb képet ad a KSH a kkv-szektorról
A mikro- illetve kis- és középvállalkozásokról szóló legújabb kiadványát a KSH már új metodika alapján állította össze. Míg korábban a kkv-k besorolásakor csak a foglalkoztatottak számát vette figyelembe (tíz fő alatt mikro-, 10-49 fő között kis-, az 50-249 fővel működő szervezetek pedig középvállalkozások), addig most már egy sor egyéb mutatóval is számol a hivatal. Kikerültek a kkv-körből azok a vállalkozások, amelyek árbevétele meghaladja az évi 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót.
Nem számítanak be a vizsgált körbe azok a cégek sem, amelyekben 25 százalékot meghaladó tulajdonrésze van az államnak vagy valamely önkormányzatnak, illetve amelyek végső tulajdonosa ebből a körből kerül ki. Továbbá nem tekint kis- és középvállalkozásként a KSH azokra a cégekre sem, amelyek ugyan az egyéb adataik alapján beférnének a körbe, de egy nagyobb vállalatcsoport részét alkotják. Kikerültek a körből a külföldi tulajdonban lévő vállalkozások is, bekerültek viszont a nonprofit gazdasági társaságok.
Az új módszertannal számolva a 2015-ös adatokban 4831 vállalat esett ki a kkv-körből, a foglalkoztatotti létszámot tekintve így 142 149 fővel kevesebb azok száma, akik ebbe a szektorba sorolandók. A kkv-k tavalyi nettó árbevétele a korábbi lehatárolás 73,1 százalékát teszi ki. A vállalatok bruttó hozzáadott értéke pedig kétezer milliárd forinttal kisebb, mint a korábbi, létszámkategóriás osztályozás esetében.
