Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Fábián Gerely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár bemutatta a Kormány új versenyképességi stratégiáját. A 4 százalékos gazdasági növekedés helyreállását 2025-re várják.

A tárcavezető a 2030-ig előre tekintő versenyképességi stratégia bemutatása során hangsúlyozta, hogy a gazdaságot és a versenyképességi kérdéseket nem szabad felülről szemlélni, konkrét intézkedésekre van szükség, amelyekre a vállalatoknak kell javaslatokat tenni.

A fenti megközelítést alkalmazva összesen 1243 piaci szereplő véleményét kérte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium 6 ágazatban: járműipar, élelmiszeripar, kreatívipar, egészségipar, infokommunikációs szektor, valamint a vegyipar, acélipar és műanyagipar együttesen. Mindezek alapján 41 összefogó szakmai javaslat fogalmazódott meg. A versenyképességi stratégia ezért a vállalatok stratégiája, amelyet az ő javaslataik alapján fogadott el a Kormány.

Nagy Márton kiemelte, hogy nincs szükség gazdasági fordulatra, a meglévő gazdaságstratégia céljainak és eszközrendszerének finomhangolását kell megtenni. A magyar gazdaság 2024-ben 2-3 százalék közötti növekedéssel indul újra, 2025-től pedig várhatóan 4 százalék körül lesz a növekedés, azaz megtörténik a gazdaság növekedésének helyreállítása. A gazdasági növekedés helyreállításához tehát két évre lesz szükség, ugyanakkor ezt a növekedést fenn kell tartani, ezért versenyképességi javaslatokra, egy új versenyképességi stratégiára volt szükség.

A nemzetgazdasági miniszter általános versenyképességi célként azt jelölte meg, hogy 2030-ra Magyarországnak el kell érnie az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Ehhez az szükséges, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 85 százalékot, a GDP arányos beruházási ráta pedig a 30 százalékot, amelyből a vállalati beruházások adnak 20 százalékpontot.

A versenyképességi stratégia 4 pilléren alapul: a patriotizmus, a technológia, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság, melyeken belül kiemelt fókuszban lesz a mesterséges intelligencia elterjesztése a vállalati szektorban, valamint a fejlett elektromobilitási ökoszisztéma kiépítése.

A pillérek alapján kiemelt cél a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősítése és szorosabb kapcsolat kialakítása a vállalatokkal, végezetül pedig a nemzeti bajnokok kinevelése.

A versenyképességi stratégia 6 kiemelt ágazatra fókuszál, amelyekhez kapcsolódóan az alábbi konkrét lépések kerültek kialakításra.

Járműipar: A járműipar átalakulásával új, stratégiai jelentőségű ágazatok születnek, melyben piacvezetőkké válunk.

  • Járműipari beszállító-fejlesztési program kialakítása, amely az elektromobilitásra történő átállást támogatja
  • A beruházási támogatások mértékének meghatározásánál a hazai hozzáadott érték vállalt mértéke, elérésének időtávja és jellege/formája értékelési szempont legyen
  • Járműipari Transzformációs Klaszter létrehozatala, amelynek célja a szükséges kompetenciák megszerzését biztosító tudástranszformáció
  • Akkumulátoripari kompetenciaközpont kialakítása: K+F, akkumulátor-újrahasznosítás infrastruktúra és gyártókapacitások összehangolása
  • Gyártósor részelemek, vezérlő-szoftverek fejlesztési tevékenységének támogatása
  • Elektronikai alkatrész összeszerelés, kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztése
  • A járműipari mérnök és technikus képzés minőségi fejlesztése

Élelmiszeripar: Geopolitikai kihívásoknak is ellenálló ellátásbiztonságot teremtünk.

  • Iparági konszolidáció elősegítése, a hazai vállalatok megerősítése a hazai kereskedelemben
  • Integrációk létrejöttének és fejlesztésének célzott állami támogatása
  • A hazai hatóságok fellépésének megerősítése piacvédelmi céllal
  • Technológiai hatékonyságra fókuszáló beruházások ösztönzése célzott állami támogatásokkal
  • Digitalizációs programok indítása célzott állami támogatással, különös tekintettel a magyar hátterű szoftvergyártókra
  • Mezőgazdasági robotizáció, automatizáció állami támogatása
  • Célzott, exporthoz és külföldi terjeszkedéshez kötött állami támogatás, a magyar bajnokok részére piacteremtés támogatása

Egészségipar: Növeljük a kiemelt stratégiai jelentőségű egészségipar exportképességét.

  • Az adatok és a mesterséges intelligencia üzleti modelljének kialakítása, EESZT adatok összekötése kórházak adatbázisával, a NEAK finanszírozási adataival; BNO11-re való átállás a pontosabb adatok érdekében
  • Klinikai vizsgálatok szerződéskötési folyamatának egyszerűsítése, gyorsítása, standardizálása
  • Stratégia partnerségek működtetése és intézményi háttér rendezése
  • A gyógyszerágazatban diverzifikált értékkövetési mechanizmus kialakítása a stratégiai gyógyszerlista alapján
  • Patrióta szempontokat figyelembe vevő közbeszerzési-elbírálás kialakítása
  • Tanúsítások megszerzését támogató finanszírozási program kidolgozása, a fenntartható egészségipar elősegítése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése

Vegyi-, acél és műanyagipar: A hazai ellátásbiztonságot megerősítjük. Ez előfeltétele több másik ágazat versenyképes működésének.

  • Zöld átállás projektek állami támogatása
  • Újrahasznosított alapanyag használatának ösztönzése
  • Pályázatok rugalmasabbá tétele, lényegi versenyképességi célok támogatása (K+F, magas hozzáadott érték, automatizálás, energiahatékonyság a fő szempont)
  • Magyar beszállítók támogatása a Magyarországra érkező nemzetközi vállalatok kapcsolatfelvétele során
  • A kritikus nyersanyagok biztosítása érdekében a hazai ásványvagyon felmérése, cselekvési terv kialakítása
  • Kooperatív anyagtechnikai fejlesztések támogatása: szektorok közti összefogáson alapuló K+F tevékenységekre

Információs és kommunikációs technológia: Javítjuk az IKT szektor exportképességeit, támogatjuk a digitalizációt a többi ágazat pozitív teljesítményösztönzésére.

  • A helyzeti előnnyel rendelkező beszállítói láncok célzott fejlesztése
  • Modern technológiák stratégia kialakítása a nemzeti platformok tudásbázisán, a modern technológiák hatékony alkalmazása érdekében (fókuszban AI)
  • A startup ökoszisztéma fejlesztése, finanszírozása
  • Az elektronikus hulladékfeldolgozás területén elérjük a teljes újrahasznosítási kapacitást
  • IKT felsőoktatás fejlesztése, modernizálása és innovációvezérelt együttműködések piaci szereplőkkel
  • Mérnöki pálya vonzerejének növelése ösztönző programok és képzések brandépítése által
  • Üzleti, sales, marketing és digitális kompetenciák fejlesztése középiskolai és felsőoktatási szinten egyaránt
  • A telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésének előmozdítása
  • A dedikált 5G frekvencia-tartományok ipari célú allokálásának átgondolása

Kreatívipar: A magas árbevételű kreatíviparban versenyelőnyt teremtünk és támogatjuk a szektor bővülését.

  • Patrióta beszerzési rendszer
  • Creative Hub Hungary kialakítása, Induló vállalkozások inkubációja, gyártók és tervezők együttműködésének ösztönzése
  • Nemzetközi értékesítési kapcsolatok fejlesztése, nemzetközi kiállításokon való megjelenés és B2B értékesítés támogatása
  • Szellemi tulajdonvédelem, bejegyzések és K+F tevékenységek ösztönzése
  • Kreatív ipari szakmák támogatása ágazati imázsépítéssel és márkaépítéssel
  • Tanúsítványok megszerzésének támogatása, textil újrahasznosító központ létrehozása, hulladék és vízgazdálkodás, beruházás finanszírozás

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 9 és 10. között kétnapos konferenciát rendez a versenyképességi stratégia kapcsán, ahol meghívásra kerülnek a megkérdezett vállalkozások, valamint ágazatonként megvitatásra kerülnek a javaslatok is, az adott ágazatok főbb szereplői közötti panelbeszélgetéseken.

A stratégia mai bemutatásáról szóló prezentáció megtalálható a Nemzetgazdasági Minisztérium Linkedin oldalán.

(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium, fotó: Papp Szabolcs)