A társadalmi felelősségvállalás jegyében jó példával jár elöl a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Miután tavaly önkéntes tagjaiból megalakította a Megváltozott Munkaképességűeket Foglalkoztatók Szakmai Osztályát, konferenciát szervezett „A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása” címmel. A BKIK a jövőben még nagyobb szerepet kíván vállalni a segítségre szorulók támogatásában.
„Megtiszteltetés számomra – mondta Marosi László főtitkár a pénteki konferencia megnyitásakor –, hogy fővédnöke lehetek egy ilyen nagyszerű eseménynek. A magától értetődő társadalmi felelősségvállalás mellett a piaci igények hívták életre tavaly a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Megváltozott Munkaképességűeket Foglalkoztatók Szakmai Osztályát. Kézzelfogható, hiteles és működő példák kellenek, ösztönzők és párbeszéd. Mind a munkáltatókkal, mind a szakterületekkel. Köztestületi működéséből fakadó előnyei kihasználásával a BKIK a jövőben még nagyobb szerepet kíván vállalni a segítségre szorulók támogatásában.”
A minimálbér- és a garantált bérminimum emelésének kompenzálása miatt márciusban 5,1 milliárd forinttal, több mint 39 milliárd forintra nőtt a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs foglalkoztatására szánt összeg – mondta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára pénteken a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában. A szakmai eseményen az államtitkár hangsúlyozta: közös érdek a fogyatékos, az egészségkárosodott és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása és integrálása a munkaerőpiacra – hiszen ők erőforrásai a társadalomnak, esélyt kell biztosítani számukra. Foglalkoztatásukhoz pedig szükség van a piac, a vállalatok és a munkaadók megfelelő hozzáállására is. Fontosnak nevezte a pénzbeli ösztönzőket, támogatásokat, de a legfontosabb a munkáltatóknál már elindult társadalmi szemléletváltozás.
Dorogi Rajmund, a Szociális és Gyermekvédelmi (SZGYF) Főigazgatóság, Szakmatámogatási Főosztály megbízott főosztályvezetője elmondta: több ezer megváltozott munkaképességű ember reintegrációját támogatják majd az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programmal (EFOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programmal (VEKOP). Az EFOP-ban 8 milliárd forint áll rendelkezésre a konvergencia régiókban 6 ezer megváltozott munkaképességű ember segítésére, a VEKOP-ban pedig 2 milliárd forinttal 1500 megváltozott munkaképességű embert támogatnak – tette hozzá.
Kovács Ibolya, Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Főosztályának főosztályvezetője elmondta: az elmúlt években az egy megváltozott munkaképességű emberre jutó éves támogatás mértéke 1,12 millió forint volt, ez idén 15 százalékkal, 1,288 millió forintra emelkedett a minimálbér emelésének köszönhetően.
A Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója, Juhász Márton megszólalásának fókuszában az egyházi szerepvállalás volt a rehabilitációs foglalkoztatás területén. Megszólalásában elhangzott, hogy általában adminisztrátor, portás, kertész, karbantartó, sofőr, takarító, konyhai, mosodai kisegítő, mentálhigiénés munkakörben alkalmaznak fogyatékkal élőket. Pozitívumként hangzott el, hogy az átlagos munkavállalóknál elkötelezettebbek, magas monotonitástűréssel, szakmailag is kimagasló teljesítményt nyújtva. A segítségre szoruló munkatársak könnyebben illeszkednek be a közösségbe, amely nagyra értékeli erőfeszítéseiket. Képesítéseikhez, készségeikhez képest bármilyen pozíciót be tudnak tölteni, adott esetben az intézményvezetőét is. Nyitottak az alapfeladatuk mellett, más tevékenységek elvégzésére. Egy portaszolgálatos személy például szívesen lát el telefonközpontosi vagy apróbb ruhajavítással kapcsolatos megbízatásokat. Életkoruknál fogva, releváns tapasztalatokkal és szaktudással rendelkeznek. Egy beszélni nem tudó, szó- és betűtáblával kommunikáló munkatárs komoly segítséget jelent hasonló problémájú gyerekekkel való foglalkozásban. „Hogy ne legyünk álszentek”, negatív élményeket is említett. Ezek közé sorolta a kisebb teherbírást, a nehezen számon kérhető munkavégzést, a gyakoribb orvoshoz járást, s a tényt, hogy nem minden esetben jelzik előre, ha egy munkakört nem tudnak maradéktalanul betölteni. De végül – tette hozzá – mindig sikerül az összehangolódás. A Rehab Critical Mass jelmondatával fejezte be gondolatait: „Ne habozz, rehabozz!”
Lőrincz Gergely, a BKIK Megváltozott Munkaképességűeket Foglalkoztatók Szakmai Osztályának elnöke elmondta, hogy tavaly márciusban indult el a folyamat, amit a társadalmi elhivatottság katalizált. „A BKIK elsődleges feladata a gazdasági érdekképviselet, de ezen túl, véleménynyilvánítási és beleszólási joggal is rendelkezik.” Az Újbuda Prizma ügyvezetőjeként a XI. kerületben a szerzett pozitív élménye, az önkormányzat félévente szervezett szemléletformáló tréningje, amellyel minden esetben sikerül közelebb hozni a megváltozott munkaképességű foglalkoztatást a még – akár tájékozatlanságuk miatt – idegenkedőkhöz. „Elindult valami, legyen folytatása, gondolkodjunk közösen, amihez remek alkalom és lehetőség az önkéntes tagság. Szeretettel várunk minden érdeklődőt.”
A rövid előadások után cégvezetők – Szögi Andrea, Palota 15 Nonprofit Kft.; Jáhny Ákos, Get Work Trend Kft.; Károlyi László, Legrand Zrt. – osztották meg tapasztalataikat a témában.
A rendezvény céljául tűzték ki, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek a megváltozott munkaképességűek világába. Kreatív, innovatív ötletekről halljanak konkrét tapasztalatokat a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatban. Bővítsék ismereteiket a diszkrimináció megszüntetésének lehetőségéről. A szakmai és civil szervezetek közreműködésével a munkáltatók és munkavállalók egyaránt felkészüljenek a közös, minőség-orientált munkára. A hatósági és a foglalkoztatói oldal képviselői is segítették a terület átfogóbb megismerését. Az esemény több mint 200 akkreditált foglalkoztató számára nyújtott hasznos és praktikus megoldásokat a piaci helyzetben, amikor az mmk-s /megváltozott munkaképességű/ személyek foglalkoztatása mind a piaci szereplők, mind az akkreditált foglalkoztatók részére megannyi lehetőséget kínál. Segített eligazodni az állam által nyújtott támogatások hasznosításában, és az idén újjászervezett támogatáshoz kapcsolódó struktúrában.
Az esemény a Nem adom fel alapítvány 10–15 perces műsorával indult. A zenekar egyik tagja, Vaskó Mária a produkció közben mondta el, hogy 16 éve dolgozik a Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft.-nél családias hangulatban, amiért nagyon hálás.
Zárásként a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete mestercukrásza, Szó Gellért – a harsányi református iskola plüssmackó gyűjteményével elért Guiness-rekord által ihletett – süteményét kóstoltatta meg a több mint 120 vendéggel. A „mackós süteményt” a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett konferencián mutatták be a nagyközönség számára. Az értékesítésből befolyó bevételek egy részét idén karácsonykor is a „Mackót minden mentőautóba” kampányra fordítják.
