A Nemzeti Filharmonikusok idén júliusban is három alkalommal várják a közönséget Beethoven műveivel a martonvásári Brunszvik-kastély parkjában.

Beethoven két, akkor forradalmian új hangvételűnek számító, hasonló gondolatvilágú remekművét, az Egmont-nyitányt és az V. szimfóniát július 15-én Kovács János dirigálja. Beethoven 1809-ben és 1810-ben írta meg az Egmont kísérőzenét az életét a szabadságeszme oltárán feláldozó németalföldi hőst középpontba állító Goethe-színműhöz. A zenemű teljes elhangzása különleges alkalom, hiszen többnyire csak a nyitányt szokták játszani. Egmont kedvesét Fodor Gabriella, a narrátort Kovács István alakítja. Az esten megszólal az V. szimfónia, a klasszikus repertoár egyik legismertebb alkotása is.

Beethoven két fiatalkori szerzeményével kezdődik a július 22-ei hangverseny Medveczky Ádám vezényletével. Az 1800-ban bemutatott I. szimfóniában már jól érezhetők a jellegzetes beethoveni gesztusok, valamint a vaskos humor, a merész, meglepő megoldások sora. A Zene egy lovagi baletthez igazi csemege, amely egy jelmezbálra készült 1791 farsangi időszakában.

Az összejövetelt az akkor huszonegy éves Beethoven mecénása és pártfogója, Ferdinand von Waldstein rendezte a berlini nemesség legrangosabb képviselői számára. Nem a “nagy” Beethoventől megszokott sűrű és mély alkotásról van tehát szó, hanem könnyed és szórakoztató zenéről, indulóval, vadászdallal, románccal, csatadallal, bordallal és keringővel. Az estet a komponista VII. szimfóniája zárja, amely az érett mester egyik leggyakrabban előadott zenekari kompozíciója. 

A Nemzeti Énekkar karigazgatója, Somos Csaba vezényli július 29-én a sorozat utolsó koncertjét. A Krisztus az Olajfák hegyén Beethoven egyetlen, ritkán előadott oratóriuma, amelynek témája Jézus lelki vívódása a Gecsemáné-kertben a keresztre feszítés előtt. Szeráf szerepében Kolonits Klára (szoprán) hallható, Jézus szólamát Brickner Szabolcs (tenor) szólaltatja meg, Pétert Tomas Selc (basszus) alakítja.

Az oratórium előtt az 1800-as évek elején komponált IV. zongoraverseny hangzik el, amely rendhagyó módon nem zenekari bevezetéssel, hanem a szóló hangszer bemutatkozásával kezdődik Balog József zongoraművész előadásában, második tétele pedig a legenda szerint Orfeusz és a lant hangjától megbabonázott vadak csodálatos jelenetét ábrázolja. Rossz idő esetén a hangversenyeket másnap, vasárnap tartják meg. (MTI)