Az Európai Bizottság előterjesztette a 2017-es balti-tengeri halászati lehetőségekre vonatkozó javaslatát.
A javaslat a Balti-tengerre vonatkozóan nemrégiben elfogadott többéves állománygazdálkodási terven alapul és figyelembe veszi a 2016 májusában kapott tudományos szakvéleményeket. A bizottság tízből hat halállomány (a Balti-tenger nyugati és középső térségében élő hering, a botteni-öbölbeli hering, a spratt, a sima lepényhal és a fő tengermedencében élő lazac) esetében növelni, két állomány (a rigai-öbölbeli hering és a finn-öbölbeli lazac) esetében pedig csökkenteni kívánja a fogási határértékeket. Mielőtt javaslatot tehetne a két fennmaradó állományra (a nyugati és a keleti tőkehalállomány) vonatkozó fogási korlátokra is, a bizottságnak még több információra van szüksége.
A legnagyobb javasolt emelés a sima lepényhal állományát érinti: a most előterjesztett fogási határérték 95 százalékkal növekszik. Ez is mutatja, hogy a 2008 óta gyarapodó állomány állapota jó. A kifogható mennyiség növelése annak is köszönhető, hogy a halászok – a visszadobás pazarló gyakorlatának megszüntetése érdekében – 2017-től kötelesek lesznek kirakodni minden általuk fogott sima lepényhalat.
Ugyanakkor a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) szerint a Balti-tenger nyugati tőkehalállománya az idén nem mutatja a javulás jeleit. Az állománynak a kereskedelmi halászatból és a hobbihorgászatból eredő terhelése továbbra is nagy, és a korábbi intézkedésekkel nem sikerült helyreállítani az állományt.
A javaslatot a tagállamok halászati miniszterei a Luxembourgban tartandó októberi Halászati Tanács alkalmával fogják megvitatni.
