Az MKB Bankban az elmúlt félévben végrehajtották azokat az alapvető változtatásokat, amelyek ahhoz kellettek, hogy a hitelintézet elkezdje normális banküzemi tevékenységét – nyilatkozta az MTI-nek Balog Ádám, az MKB Bank közelmúltban kinevezett elnök-vezérigazgatója.
Balog Ádám (képünkön; MTI fotó: Szigetváry Zsolt), aki korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökeként felügyelte az MKB tevékenységét, elmondta: az MNB vezetése ezért döntött úgy a múlt hónapban, hogy „kicsit jobban elengedi az MKB kezét”, és a jövőben az MKB bankcsoport operatív tevékenységét önálló igazgatóság vezeti majd. Ezzel együtt az MNB mint a tulajdonosi jogok gyakorlója irányítja a reorganizációt.
Ennek egyik kiemelt feladata a problémás portfólió leválasztása. Ezen a területen a bank néhány lényeges piaci tranzakciót is végrehajtott, például portfólió-elemeket adott el olyan partnereknek, amelyekkel együtt korábban szindikált hitelt nyújtott, emellett a pénzpiacon nagyobb portfólió-elemeket is értékesít az MKB – ismertette Balog Ádám.
Ha valamely követeléselemet a bank nem tudja értékesíteni, azt átadja majd a szanálási vagyonkezelőnek, amelyet nem szabad összetéveszteni a jegybank által alapított MARK Zrt.-vel. A törvényes előírások alapján a szanálási vagyonkezelőt a szanálási alap hozza létre, a banktól egy törvény által előírt jogi konstrukció keretében kerülnek át a rossz eszközök, portfólió-elemek a szanálási vagyonkezelőhöz, valamikor az ősz folyamán.
A folyamatot az Európai Unió több intézménye is figyeli, „szoros monitoringot” gyakorolva, az unió különösen arra ügyel, milyen áron kerülnek át a portfólió-elemek. A bank az unió intézményeivel folyamatosan egyeztet, az úgynevezett reorganizációs terv keretében „az EU-s hatóságoknak van rálátásuk a folyamatra”. Az elmúlt félév során jelentős létszámleépítés zajlott le az MKB-nál, a státuszok szerint mintegy 300 banki alkalmazottól váltak meg. Volt, akit elbocsátottak, volt, aki felmondott, illetve nyugdíjba vonult, és akadtak be nem töltött státuszok is. Vizsgálják egyes ingatlanok előnytelen bérleti szerződéseit is, és folyamatosan tárgyalnak arról, hogyan lehetne csökkenteni az ezekben a megállapodásokban rögzített költségeket. Minden olyan szerződési pontban, ahol csak lehet, igyekeznek a korábbinál racionálisabbá tenni a költségszintet, és ebből éves szinten közel félmilliárd forintos megtakarítást elérni.
Balog Ádám elmondta: legkésőbb jövő év elején akarják eladni a hitelintézetet. Az MKB eladását a Magyar Nemzeti Bank jogosult levezényelni, a bankszanálásról szóló törvény rendelkezései alapján. „Ez kötött műfaj” – mutatott rá az elnök-vezérigazgató, hozzátéve, hogy az eladásnak transzparens értékesítésnek kell lennie, de nem a szokásos privatizációs eljárásoknak, hanem a szanálási törvény előírásainak megfelelően. Kitért arra is, hogy az MKB minden segítséget megad az MNB-nek, hogy a céldátum teljesüljön.
Arra a kérdésre, hogy mennyire igaz az a médiában többször felmerült elképzelés, miszerint a Budapest Bankot és az MKB-t előbb-utóbb összevonják, Balog Ádám elmondta: „bármi is történik a jövőben, az MKB-nak képesnek kell lennie az organikus fejlődésre. A következő 2-3 évben a banknak képessé kell válnia, hogy – a magyar gazdaság növekedését is kihasználva – önálló fejlődési utat járjon be, ezért én ilyen szemléletet szeretnék megvalósítani.” Az esetleges összeolvasztás természetesen nagy lehetőség, de egy hosszú folyamat – mutatott rá.
Balog Ádám hangsúlyozta: a banknak arra kell fókuszálnia, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a gazdasági növekedésből. Ez természetesen nem zárja ki, hogy új területek felé is nyitnának – utalt a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos, 2016 októbertől életbe lépő változásokra.
Balog Ádám szerint stratégiai jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az MKB aktív szereplőként megjelenjen a jelzálogbanki piacon. Ezt lehetőség szerint többségi tulajdonosként, partnerbankokkal történő együttműködésben valósítanák meg, de nem zárják ki az egyszemélyes, azaz önálló alapítást sem. Egyelőre keresik a legjobb megoldást, de hamarosan megszületik a döntés.
