Erősen indult a balatoni nyaralóvásárlási szezon, 2017 első négy hónapjában az Otthon Centrum szerint megközelítőleg 600 ingatlan cserélt gazdát a Balaton parti településeken, és ha ez az ütem egész évben kitart, akkor a forgalom 2017-ben átlépheti a 2400-at.
Tihanyban és Balatonfüreden az árak – 300 ezer forint feletti négyzetméter árral – már a budapesti árszintet közelítik. A vevők továbbra is túlnyomórészt magyarok, a külföldi vásárlók száma nem számottevő. Tavalyhoz képest az árakban mérsékeltebb, 1–10 százalékos áremelkedés vehető észre. A vízparti ingatlanok iránt nagy a kereslet és ez az árakat is felhajtotta: akár 30–40 százalékos különbség is van ezen ingatlanok, illetve a mögöttes utcákban található üdülők ára között.
Budapesti árak Balaton legfelkapottabb településein
2016-ban a balatoni vízparttal rendelkező települések ingatlanforgalma – ideértve a lakóingatlanokat és az üdülőket is – 2400 volt. „Az idei teljes éves forgalom a várakozásaink szerint a tavalyi évhez hasonlóan alakulhat” – tette hozzá Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Zamárdiban, Balatonfüreden, Tihanyban a lakások négyzetméterára megközelítette, esetenként meghaladta a 300 ezer Ft/m2-t. A fővárosból – különösen tömegközlekedéssel – nehezebben megközelíthető településeken, így például Badacsonytördemicen, Badacsonytomajban és Balatonberényben az átlagár 100–150 ezer Ft/m2 körül alakult az idei év első 4 hónapjában. A drágább Balatoni településeken az árszint elérte a főváros külső kerületeinek átlagárát, míg az olcsóbb tó körüli településeken a vidéki városok átlagos árszintjén lehet vásárolni.
Az Otthon Centrum szerint az elkövetkező években sem várható jelentős áremelkedés a Balaton parton, mivel az elmúlt egy évben sem tapasztaltak számottevő – csupán 10 százalék alatti – növekedést az árakban. A balatoni árak emelkedése elenyésző a Budapesten mért, akár 20–30 százalékos dráguláshoz képest.
Ami, az áralku mértékét illeti, az eredetileg meghirdetett kínálati árhoz képest 10–15 százalékkal olcsóbban keltek el az ingatlanok Balatonon, azonban e tekintetben nagyon nagy a szórás az ingatlan elhelyezkedése, kora és állapota alapján. A Balatonnál néhány esetben licitre is akadt példa, ami bizonyítja, hogy a nagyon jó adottsággal rendelkező ingatlanokért verseny van. A legdrágább tóparti településeken gyakorlatilag alku nélkül keltek el a jó adottságú ingatlanok, így például Siófokon is. A Velencei tónál, Gárdonyban és Velencén az alku átlagos mértéke kisebb, mindössze 5 százalék volt.
Az ingatlanpiaci tendenciák értelmezéséhez adalék a Balatonra látogatók számának alakulása. A „magyar tengerhez” látogatók száma évről-évre növekszik és tavaly már meghaladta az 1,7 millió főt, ami 30 százalékkal több mint 2015-ben. Mindez a vendégéjszakák számának növekedésében is megmutatkozik, hiszen tavaly a balatoni régióban töltött vendégéjszakák száma összesítve már megközelítette az 5,5 millió éjszakát.
Nem rohamozzák a Balatont a külföldiek
A déli parton az elmúlt évek növekvő érdeklődése az idén is folytatódik. Balatonlellén nagy a kereslet a 2–3 szobás, 40–50 m2 alapterületű, közvetlen vízparti nyaralókra, apartmanokra, illetve a 100 nm-nél nem nagyobb, de a Balatontól 500 méteren belül fekvő házakra. A kínálat ezekből az ingatlanokból viszont egyre szűkül, ami az árakon is meglátszik.
Az új építésű lakások magasabb árai kezdenek átgyűrűzni a használt ingatlanokra, ezért aztán óvatosabbá váltak a vásárlók. A jelentősen megnőtt építési kedv miatt a Balaton közelében a telkek is keresetté váltak. Ugyanakkor a tömegesen épülő új lakások és apartmanok jellemzően 500–600 ezer Ft-os vagy akár ezt a szintet is meghaladó árát úgy tűnik, lassabban emésztik meg a vevők. Ezen a területen kezd kínálati piac kialakulni. Továbbra se keresettek, és csak nyomott áron adhatók el a Balatontól távolabb eső, több szintes, 200 nm körüli, többnyire felújítandó családi házak, a régi „Zimmer Frei” időszakból. Lellén zömmel magyarok vásárolnak, az ország minden részéből, közülük viszont sok vásárló vagy valamelyik családtagjuk külföldön dolgozik, és az ott megszerzett jövedelemből finanszírozzák az ingatlanszerzés és vannak nyugdíjba kerülés után hazaköltözők is közöttük.
Siófokon még nem igazán érezhető a nagyobb vevői érdeklődés egyik ingatlan típus esetén sem. A slágertermék egyértelműen az újépítésű vízparti lakás és apartman, 2–3 szobával, 20–40 millió forintos ársávban, illetve a víz közeli, telkes üdülők 4–500 m2 telekkel, 2–3 szobás, 60–100 m2 alapterületű épülettel, szintén a 20–40 milliós tartományban. Nem adható el az erősen túlárazott lakás, ház, apartman, 100 millió forint felett nincs rá kereslet. Siófokon 90 százalékban magyarok vásárlóknak nagyjából fele-fele arányban fővárosiak és vidékiek, fiatalok és idősebben egyaránt, de főleg a családosok.
Balatonfüreden és vonzáskörzetében a nyaralók iránti kereslet az elmúlt években felélénkült. Slágerterméknek számítanak az új építésű ingatlanok, ezekre nagy a kereslet, illetve a balatoni panorámás telkeket keresik a legtöbben. Lakásból bőven van kínálat, az igazán jó adottságú telkekből már csak néhány maradt. Balatonfüreden egy lakás négyzetméterért 575 ezer forintot kérnek, Tihanyban 700 ezer forint körül mozog az átlag, de közvetlen vízparti nyaralónál nem ritka az 1 millió forintos m2-ár sem. Elsősorban a két és háromszobás ingatlanokra van kereslet, lakótelepek vonatkozásában a 70 m2-es ingatlanok szinte azonnal eladhatóak.
Leginkább magyar ügyfelek vannak, a családos középkorosztály célozta meg a várost munkalehetőség reményében, de igen sok nyugdíjas is felszámolja a nagyvárosi életét, és annak reményében keresnek Balatonfüreden ingatlant, hogy így a család nyaralását is megoldhatják. Pár nap óta a külföldiek is megjelentek, akik nyaralóingatlant keresnek Balatonfüred vonzáskörzetében, egészen Balatonalmádi és Balatonszepezd térségéig.
Van élet a Balatonon kívül is
Tavalyhoz képest kb. 10 százalékkal élénkült az érdeklődés a Velencei tónál megvásárolható nyaralók iránt. A leginkább keresett a 15–25 millió Ft közötti, állandó lakhatásra alkalmas, 3 szobás nyaraló, családi ház, míg az ennél nagyobb értékű üdülőkre, házakra alig akad vevő. A vevők között egyenlő arányban jelentek meg helyi, fehérvári illetve budapesti gyermekes családok és párok.
A Fertő tó nagyon rövid magyar szakaszán, illetve a környező településeken nem jellemző a hagyományos értelemben vett üdülőpiac. Az érintett településeken – hasonlóan más területekhez – a lakóingatlanok adás-vétele jellemző, amiket szinte 100 százalékban lakhatási célzattal. A terület azért értékelődött fel, mert a soproni árakhoz viszonyítva itt, „vidéken”, kedvezőbb áron lehet ingatlant vásárolni. A slágertermék a jó állapotú családi ház, 20 millió forintig, minimum 3 szobával. Az érdeklődők szinte kivétel nélkül magyarok, környékbeleik, vagy az ország keleti részéről érkezettek.
