Keddi ülésén 125 bázisponttal, 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
A kamatfolyosó két szélét is 125 bázisponttal emelte a testület. A döntés meghaladta az elemzői, 100 bázispontos szigorítási várakozásokat.
A Monetáris Tanácsa ezzel leállítja az alapkamatemelési-ciklust. A testület megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését.
A testület keddi ülésén közölte azt is, hogy előretekintve a likviditás szűkítése és a monetáris transzmisszió további erősítése kerül az MNB fókuszpontjába, ennek érdekében a jegybank a jövőben újabb intézkedésekről dönthet.
A 13 százalékos alapkamattal a jegybank lezárta az eddigi 16 hónapos alapkamat-emelési ciklust, „jó nagy pontot tettünk, hogy mindenki láthassa, vége van” – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a monetáris tanács keddi ülését követően.
Október 1-jétől a kötelező tartalékráta emelésével, a rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciókkal és a hosszabb futamidejű betéti eszköz elindításával az MNB jelentősen szűkíti a forintlikviditást. Emellett a napi rendszerességgel tartott, devizalikviditást nyújtó tenderekkel a swap-hozamok emelkedésén keresztül is növeli a monetáris transzmisszió hatékonyságát. E jegybanki intézkedések tovább szigorítják a monetáris kondíciókat, így az eddigi alapkamat-emelések dezinflációs hatása számottevően fokozódik – mutatott rá a testület.
A közleményben kifejtik: az elhúzódó orosz-ukrán háború és az európai energiaválság hatására növekedett a recesszió kockázata a világgazdaságban. A magas nyersanyagárak, illetve az európai aszályhelyzet rövid távon tovább emelheti az inflációt, azonban megjelentek a fordulat első jelei. Az erősödő recessziós kockázatok, valamint az ezzel párhuzamosan csökkenő nyersanyag-, energiaárak és szállítási költségek 2023-tól a globális infláció mérséklődését vetítik előre.
Felidézik, hogy a Federal Reserve és az Európai Központi Bank is 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre szeptemberben. Eközben a régiós jegybankok elkezdték a globálisan meghatározó jegybankoknál jóval korábban elindított kamatemelési ciklusuk lassítását, illetve leállítását.
Az év első felében a magyar gazdaság élénk növekedést mutatott, ugyanakkor a magas frekvenciájú adatok június eleje óta a konjunktúra egyértelmű lassulását jelzik. Júliusban az ipari és az építőipari termelés is bővült éves bázison – emlékeztetnek.
Az értékelés szerint a hazai GDP lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi. Az éves dinamika az év második felében jelentősen mérséklődik. Az év egészében a belső keresleti tételek járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. A hazai infláció az őszi hónapokban döntően a monetáris politika hatókörén kívül eső tételek következtében tovább emelkedik. A rendkívüli aszályhelyzet, az energiapiaci árrobbanás és a hatósági energiaár-szabályozás változása egyaránt az infláció rövid távú emelkedését okozzák. Az árkorlátozó intézkedések 2023. január 1-ig történő meghosszabbítása az év végéig fékezi az áremelkedést.
A külső inflációs nyomás enyhülése és a lassuló kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől jelenhet meg a hazai inflációban, az árdinamika lassú fordulatát okozva. A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba – olvasható a monetáris tanács közleményében.
Az MTI-nek nyilatkozó elemzők egyöntetűen meglepőnek nevezték a 125 bázispontos jegybanki alapkamat-emelés mértékét, a kamatemelési ciklus leállításáról azonban megoszlottak a vélemények.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az MNB várhatón szintén 13,0 százalékra emeli az egyhetes betéti kamatot a csütörtöki tenderen. Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a kamatemelések leállítása után is fennmaradnak a szigorú monetáris kondíciók.
Megjegyezte, hogy a közelmúltban a forint történelmi mélypontja közelébe került az euróval szemben, annak ellenére, hogy az elmúlt időszak kamatemelési üteme és szigora a világon szinte egyedülálló infláció elleni „elkötelezettséget” mutat. Bár a hazai reálkamatszint továbbra is negatív, de régiós és nemzetközi összehasonlításban ennek mértéke kifejezetten visszafogott szintet mutat – hangsúlyozta. A forint árfolyamát jelenleg nem elsősorban a kamatszint mozgatja, jóval jelentősebb szerepe van a gázárak alakulásának – amely érdemben rontja az egyensúlyi és növekedési kilátásokat -, a dollár erősödésének, a globális kockázatkerülésnek és az uniós embargós, illetve forráskifizetési viták bizonytalanságainak.
Arra is emlékeztetett, hogy a jegybank a legutóbbi kamatdöntő ülésén likviditásszűkítő intézkedésekről döntött, amelyek támogatják, hogy már nem kell érdemben emelni a kamatokat, annak ellenére, hogy az év hátralevő részében az infláció még jelentős mértékben emelkedhet.
Az elemző megjegyezte, hogy az ukrajnai konfliktus, az Oroszország elleni szankciók, és az igen alacsony mértékű Európába irányuló orosz gázszállítások hatására érdemben folytatódott az európai energiaárak emelkedése, így a rövid távú inflációs nyomás enyhülése továbbra is valószínűtlen. Sőt, a rezsicsökkentés átlagfogyasztás feletti kivezetése, a jelenlegi szintek mellett várhatóan tovább emelkedő energiaárak, egyes termékpályákon a folytatódó átárazások és a vállalati költségek meredek elszállása miatt az infláció szignifikáns emelkedése várható.
Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második felében számít az elemző, amennyiben az inflációs folyamatok arra utalnak, hogy az infláció 2024-ben visszatérhet a toleranciasáv 4 százalékos teteje alá, így a jövő év végére a várakozásuk szerint 9,00 százalékra csökkenhet az alapkamat – fogalmazott. Megjegyezte azt is, a hazai kamatemelési ciklus befejezését szintén támogatja, hogy a régiós jegybankok szintén leállították a kamatemelési sorozatot.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője a kamatemelési ciklus lezárásáról úgy vélte, hogy az „a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben nem feltétlenül célravezető”, a jegybanknak pedig addig kellene folytatnia a kamatemeléseket, amíg nem látszódik az infláció tetőzése, amely legkorábban az idei év végével következhet be.
Az energiaárak továbbra is jelentős volatilitást mutatnak, amely pedig begyűrűzik minden termék árába. Itt megnyugvásra az orosz-ukrán háború lezárásáig, illetve a szankciók feloldásáig nem lehet számítani, ami viszont tartósan magas energiaárakat, és így inflációs nyomást eredményez, valamint rontja a fizetési mérleg egyenlegét – figyelmeztetett. A kamatemelések folytatására emellett Molnár Dániel szerint azért is szükség van, mivel ez támogatja a forint árfolyamát, amely pedig kihatással van az importált termékek árain keresztül az inflációra is. Ezen folyamatok, kiegészülve az aszály és a háború élelmiszerárakra gyakorolt hatásával, illetve a rezsicsökkentés korrekciójának szeptemberi megjelenésével az inflációs adatokban, várakozásuk szerint azt indukálják majd, hogy a pénzromlás üteme a következő hónapokban 20 százalék fölé emelkedik. Ilyen inflációs szintek mellett a kamatemelések túl korai leállítása jelentős kockázatot hordoz magában, még azzal együtt is, hogy az inflációt döntően meghatározó kínálati tényezőkre a jegybanki politika nem tud hatást gyakorolni – emelte ki. Régiós összehasonlításban Csehországban és Lengyelországban várhatóan a következő időszakban érdemben nem szigorodnak majd tovább a kamatkondíciók, ami kedvező helyzetet teremthet a forint számára, míg az Európai Központi Bank várhatóan folytatja majd kamatemelési ciklusát – írta. Fontos kérdés lesz a következő időszakban, hogy mennyire lesznek hatékonyak a jegybank likviditáslekötő intézkedései, a kötelező tartalékráta emelése, a jegybanki diszkontkötvény aukciók, valamint a változó kamatozású, hosszú futamidejű betét bevezetése. Ezek várhatóan erősítik majd a jegybanki transzmissziót a likviditás célzott lekötésén keresztül, amely kiemelten fontos a jelenlegi turbulens gazdasági környezetben – hangsúlyozta az elemző.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója kifejtette, az MNB visszatér a korábbi „unortodox” monetáris politikai eszköztár használatához, elsősorban a bankközi likviditás menedzselésével próbálja majd befolyásolni a rövid oldali kamatokat, ám kérdéses, hogy hogyan értékelik majd ezt a külföldi befektetők. Főleg akkor lesz ezt nehéz elmagyarázni, amikor az infláció a jegybank előrejelzése szerint is év végéig még emelkedhet, és a célsávba csak 2024-ben csökkenhet vissza – jegyezte meg Kiss Péter.
Hozzátette, ezt a likviditási politikát a múltban, egy alacsony kamatkörnyezetben sikerrel végezte a jegybank, az viszont kérdéses, hogy egy magas, és rövid távon továbbra is emelkedő inflációs helyzetben mennyire lesz sikeres a régi-új politika. Különösen akkor, amikor a meghatározó fejlett piaci jegybankok épp hogy a nem konvencionális eszközöktől szabadulnának, és egyre nagyobb kamatemelések mellett köteleződnek el az infláció elleni harcban.
(Forrás: MTI)
