A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal 8,25 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén. A testület a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette.
Legutóbbi, februári kamatdöntő ülésén a monetáris tanács – a januári 75 bázispontos mérséklést követően – 100 bázisponttal csökkentette az alapkamatot 9,00 százalékra, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben mérsékelte.
A tanács az ülést követően kiadott indoklásában azt írta, a tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről.
Az MNB MT rámutat: a globális dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága és a hazai infláció év közepén várt átmeneti emelkedése a következő hónapokban óvatos monetáris politikát indokol.
A magyar gazdaságban a dezinfláció hónapok óta erőteljesebb a várakozásoknál, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás tartósan alacsony. Ugyanakkor a változékonyan alakuló nemzetközi hangulatban a magyar eszközök kockázati felára is emelkedett az elmúlt időszakban. A monetáris tanács megítélése szerint a továbbra is erőteljes és általános dezinfláció lehetővé teszi az alapkamat csökkentésének folytatását, ugyanakkor a növekvő pénzpiaci kockázatkerülés a februári mértéknél lassabb ütemet indokol.
A monetáris tanács közleménye szerint 2024-ben – az infláció tartós mérséklődésével, a reálbérek folytatódó emelkedésével és a bizalom erősödésével – főként a belső keresleti tételek támogatják a hazai GDP fokozatos bővülését. Az exportteljesítményre ellentétes irányú erők hatnak. Az elhúzódóan gyenge európai konjunktúra visszafogja a hazai kivitelt, azonban a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások idővel élénkítik az exportot.
A gyenge külpiaci kereslet következtében az idei évre vonatkozó jegybanki várakozás összességében a decemberi prognózishoz képest alacsonyabb, 2,0-3,0 százalékos növekedési pályával konzisztens. A kiépülő új ipari kapacitások termelésének felfutásával 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű hazai növekedés várható, és az exportpiaci részesedésünk is emelkedik. A hazai GDP 2025-ben várhatóan 3,5-4,5, majd 2026-ban 3,0-4,0 százalékkal bővül.
Az áremelkedés üteme Magyarországon az idei év közepén a piaci szolgáltatások visszatekintő árazása és bázishatások miatt átmenetileg emelkedik. Az alapfolyamatokat emellett két ellentétes hatás alakítja. A forint árfolyamának elmúlt hetekben megfigyelhető gyengülése az importált infláció emelkedésének irányába mutat. Másrészről a hazai reálgazdaság rövid távon gyengébb ciklikus pozíciója dezinflációs hatású. A két hatás eredőjeként az alapfolyamatokat megragadó maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll és az év hátralévő részében 4,5-5,0 százalék között alakulhat. Éves átlagban idén 3,5-5,0 százalék közötti infláció várható, ami alacsonyabb inflációs pályát jelent a decemberi prognózishoz képest.
Az MNB előrejelzése szerint az infláció 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5-3,5 százalék között alakulhat. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzpiaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki toleranciasávba.
Lezárult a monetáris politika „gyors lépésekkel operáló szakasza”, a második negyedévben lassul a kamatcsökkentés üteme, a monetáris politika új szakaszba lép – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke online háttérbeszélgetésen a kamatdöntő ülést követően.
Új pénzpiaci közegbe lépett az ország, a növekvő pénzpiaci kockázatkerülés a februárinál lassabb kamatcsökkentési ütemet indokolt márciusban – tette hozzá.
Megerősítette: az első félév végére a várt 6,5-7 százalékos alapkamat reális forgatókönyv, ami továbbra is stabil, pozitív reálkamat-környezetet jelent.
Márciusban a tanács egyhangúlag 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, a továbbra is erőteljes és általános dezinfláció lehetővé teszi az alapkamat csökkentésének folytatását. A második negyedévben új szakaszt kell nyitni, ennek a szakasznak a „lépésközét” – vagyis a kamatcsökkentés mértékét – adatvezérelten határozzák majd meg, minden kamatdöntés új döntési helyzet – válaszolta a kamatcsökkentés várható mértéket firtató kérdésre.
A keddi ülésen tájékoztatása szerint három döntési opciót – 50, 75 és 100 bázispontos kamatcsökkentést – tárgyaltak.
Virág Barnabás ismertette: az infláció az év közepén átmenetileg emelkedik, ugyanakkor 2024 átlagában a korábbi jegybanki prognózisnál fél százalékkal alacsonyabb, 3,5-5,0 százalék közötti infláció alakulhat ki. Idén a belső kereslet támogatja a GDP bővülését, így várhatóan 2,0-3,0 százalék, jövőre 3,5-4,5, majd 2026-ban 3,0-4,0 százalék lesz a GDP növekedése a jegybank szerint.
Megjegyezte: a külső dezinfláció lelassult decemberhez képest. A maginfláció évesített háromhavi változása 3 százalék alatt van már tavaly október óta, ami alacsony inflációs közeget mutat.
Kitért arra, hogy az infláció szerkezete ugyanakkor átalakult az előző évtizedhez képest, a piaci szolgáltatások inflációja érdemben emelkedett. Az inflációs cél eléréséhez ezért kulcsfontosságú a korábbinál alacsonyabb importált infláció. A jegybank szerint a három százalék körüli inflációs célt fenntartható módon 2025-ben érheti el Magyarország.
A reálgazdaságról elmondta: a lakossági bizalom javulásával bővülni kezdett a fogyasztás, de az óvatosság fokozatosan oldódik. A külső piacokat a kereslet elhúzódó gyengesége jellemzi, az exportpartnerek többségében romlottak az idei növekedési várakozások, ez Németországban a leghangsúlyosabb. Kitért arra, hogy javult a folyó fizetési mérleg, és a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége is, amit az uniós források beáramlása támogat.
A közel-keleti geopolitikai feszültséget és az ebből fakadó esetleges inflációs kockázatokat szoros figyelemmel követik.
Közlése szerint a jegybank számos tényezőt követ kiemelt figyelemmel a kamatpolitika alakításánál: az inflációt, az ország kockázati megítélését, a nemzetközi monetáris politikai környezetet és a pénzpiaci stabilitást. Mindezek előretekintve is óvatos monetáris politikát indokolnak – erősítette meg. A feltörekvő piaci devizákkal szemben erősödött a kockázatkerülés. Az év elejéhez képest a globálisan meghatározó jegybankok esetében a várt kamatpályák felfelé tolódtak, amivel párhuzamosan a fejlett piaci hosszú hozamok is emelkedtek.
A kkv-kamatstop áprilisi kivezetésére vonatkozó jegybanki álláspontról elmondta: a kormány döntése fontos lépés a monetáris transzmisszió helyreállításának irányába, az MNB üdvözli ezt a döntést.
(Forrás: MTI)
