A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 5,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.
Áprilisi és márciusi ülésén a monetáris tanács 100-100 bázisponttal, februári és januári ülésén 50-50 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot.
Az MNB 2021 júniusában jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat az emelési ciklus megkezdéséig 2020 júliusa óta állt 0,60 százalékon.
Folytatódik a fokozatos alapkamat-emelés, miközben az egyhetes betéti kamatot a korábbi ütemben növeli a jövőben is a jegybank – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen.
A két kamat az év második felében érhet össze – tette hozzá, megjegyezve, hogy az egyhetes betét kamata júliusban 7 százalék fölötti szintre juthat.
Megerősítette, hogy a kamatemelési ciklus, a monetáris szigorítás addig tart, amíg az infláció növekedése megáll, és a kondíciók biztosítják a jegybanki inflációs cél elérését, az év második felében biztosan marad a szigorítás.
„A megállás nem opció” – fogalmazott az alelnök arra a kérdésre válaszolva, hogy több régiós jegybanknál a szigor enyhítésére utaló jelek mutatkoznak. Az MNB a saját útját járja – tette hozzá a jegybank alelnöke, aki szerint „hosszabb időre” lesz szükség az infláció legyőzésére.
Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a monetáris politika rugalmasságának megőrzése is fontos, hogy a jegybank képes legyen reagálni a folyamatokra. Ha helyzet van, a jegybank kész bármely eszköz alkalmazására a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása és fő célja, az inflációs cél fenntartható elérése érdekében.
A jegybank szerint rövid távon az infláció erősödése látszik. Májusra 10,5 százalék feletti drágulást sem tartanak kizártnak. Az inflációért a jegybank szerint 50 százalékban az élelmiszerek drágulása felel. Az alapanyagok drágulása, a külső költségoldali hatások gyorsan épülnek be az árakba.
A jegybank kiemelten követi a bérek alakulását is. A magas bérkiáramlást a feszes munkaerőpiaci helyzet okozza, alapvetően a képzett munkaerőért folytatott verseny – magyarázta Virág Barnabás.
Szólt arról is, hogy a jegybank szerint a magyar gazdaság erős növekedési képessége megmaradt. A magyar gazdaság növekedési mutatója az Európai Unióban továbbra is a leggyorsabbak között marad – tette hozzá.
A kormányzati intézkedéseket értékelve méltatta, hogy a kormányzat elkötelezett a hiánycélok tartása mellett idén és jövőre. Ugyancsak fontos üzenetnek nevezte, hogy 60 százalékban a kiadásokat csökkentik az intézkedések. A kiadások csökkentésével szerinte az infláció elleni küzdelem is könnyebben megnyerhető. A jegybanknál úgy vélik, az inflációt nem növelik a bejelentett intézkedések, ugyanakkor a versenyképesség javítását is szükségesnek tartják.
Nem okozott meglepetést a jegybank monetáris tanácsának keddi döntése az alapkamat 50 bázispontos emeléséről az MTI-nek küldött elemzői kommentárok szerint.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője azzal számol, hogy az év közepére a 7,50 százalékos csúcsig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, amely nyár végén zárulhat össze.
Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől számít az elemző. Jövő év végére a várakozása szerint 6,25 százalékra csökkenhet az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat. A csökkenés feltétele, hogy az infláció 2023 után visszatérjen a 2-4 százalékos toleranciasávba.
Az elemző megemlítette, hogy a jelenlegi globális inflációt főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ami fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésén keresztül. Fontos lenne, hogy a jegybankok a monetáris kondíciók túlszigorítását elkerüljék annak érdekében, hogy a lassuló gazdasági környezetben a kamatszint kevésbé fékezze a növekedést – húzta alá.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyhetes betéti kamat emelkedésének üteme az MNB kommunikációja alapján a megszokott mértékű marad, vagyis várhatóan 30 bázispont lesz. Tehát az effektív eszköz esetében nem lassul a szigorítás üteme – húzta alá. A kamatok emelése önmagában nem állítja meg az inflációt, de ennek elmaradása további forintgyengülést és még magasabb inflációt eredményezne.
A jegybanki kommunikációban új elemként jelent meg az optimális kamatszint – idézte fel. Az elemző szerint ez a kifejezés arra a dilemmára világít rá: bár a magasabb kamat szükséges az infláció letöréséhez, ennek mértékét nem szabad túl nagyra szabni a reálgazdasági költségek miatt.
A júniusi kamatdöntés meghatározó lehet majd, hiszen ekkor jelenik meg az új Inflációs jelentés és készít új előrejelzést a jegybank – jelezte.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója azt írta: az MNB kedden visszatért a korábbi, óvatosabb ütemű kamatemeléshez, amivel kitolhatja az irányadó egyhetes betéti kamat és az alapkamat „összezárását”, így a kamatemelési ciklus hosszát is. Erre szükség lehet a vártnál tartósabb infláció és a forint gyengülő trendje miatt – fűzte hozzá.
Tovább fennmaradhat az a külföldiek által nehezen értelmezhető kettős kommunikáció, hogy miközben a jegybank a kommunikációban szinte kizárólag az alapkamatról beszél, a hazai gazdaság szempontjából az egyhetes betéti kamat az irányadó – húzta alá.
Az elemző szintén úgy látja, hogy a mostani ütemezéssel augusztusra érhet össze a két kamatszint, ami elég sokáig, 2023 végéig változatlan maradhat.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője arra számít, hogy a következő hónapokban az infláció átlépheti a 10 százalékot, az év egészében pedig az átlagos infláció 9 százalékos lesz. A bevezetett árstopok jelentősen fékezik az árdrágulást; az inflációs folyamatok szempontjából különösen fontos, hogy meddig és milyen formában maradnak fenn – szögezte le.
Az elemző szerint a két kamatszint 7,9 százalékon, szeptember végén tetőzhet amennyiben az alapkamat emelése havi 50 bázispontos, az egyhetes betéti kamatszint emelése havi 30 bázispontos ütemben folytatódik.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője azt írta, hogy a szigorítási ciklus az év második felében a ráták újbóli találkozását követően is folytatódhat, és várakozásuk szerint az elsősorban a rövid kamatokat befolyásoló irányadó kamatláb 8 százalék körül tetőzhet majd az év végén.
Mindemellett a forint sérülékenysége, a háború bizonytalan kimenetele, valamint a jogállamisági mechanizmus rövidtávon továbbra is extra kockázati tényezőt jelent, és ezek kedvezőtlen alakulása felülírhatja a jelenlegi forgatókönyveket – tette hozzá.
(Forrás: MTI)
