A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 7,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette.
A legutóbbi, áprilisi kamatdöntő ülésen is 50 bázispontos monetáris enyhítésről döntött a testület, akkor ez volt az egyetlen döntési opció, a tagok egyhangúlag támogatták a javaslatot. Az akkori ülést követően Virág Barnabás, az MNB alelnöke jelezte, hogy áprilisban új szakaszba lépett a monetáris politika, a korábbinál lassabb ütemben haladva, hónapról hónapra adatvezérelten döntenek az alapkamat további mérsékléséről. Június végére a 6,5-7 százalékos alapkamat elérését továbbra is reálisnak nevezte.
A monetáris tanács a jegybank honlapján közzétett közleményében kiemelte: a magyar gazdaságban beinduló növekedés, a historikusan magas devizatartalék, a folyó fizetési mérleg tartós javulása és a körültekintő monetáris politika az ország kockázati megítélésének erősödése irányába hatott. A változékony pénzügyi piaci környezet és az inflációs kilátásokat övező kockázatok ugyanakkor továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé. Így 50 bázispontos csökkenésről döntöttek.
A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat további mérsékléséről.
A közlemény szerint a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság javult az áprilisi kamatdöntés óta. A piaci árazások alapján a Federal Reserve később kezdheti meg a kamatcsökkentést, mint az Európai Központi Bank. A két meghatározó jegybank monetáris politikája között várható divergencia a globális kamatkörnyezeten keresztül a feltörekvő piacokon a volatilitás növekedését eredményezheti. A régióban a cseh jegybank májusi kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal 5,25 százalékra csökkentette az irányadó rátáját, miközben a lengyel és a román jegybank nem változtatott a monetáris kondíciókon – írták.
Kitértek arra, hogy áprilisban a hazai fogyasztói árak 3,7 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ezzel az infláció az év eleje óta a jegybanki toleranciasávon belül alakul. Az alapfolyamatokat megragadó maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll és az év hátralévő részében 4,5-5,0 százalék között alakul. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki toleranciasávba.
Márciusban a folyó fizetési mérleg többlete újabb historikus csúcsot ért el. Idén az export és az import volumene közel azonos mértékben bővül, így elsősorban az alacsonyabb energiaárak mellett tovább javuló cserearány javítja a külkereskedelmi egyenleget. A jegybank előrejelzése szerint a költségvetés hiánya 2024-ben mérséklődik, az elsődleges egyenleg öt év után újra egyensúly közelébe javul. A bruttó államadósság a GDP 73,5 százalékára csökkent 2023 végére. Az adósságráta 2024. évi folytatódó mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához a kitűzött hiánycélok hiteles elérése is szükséges.
Megismételték, hogy a globális és hazai dezinflációt övező kockázatok, illetve a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokol.
A jegybank júniusban folytathatja a kamatcsökkentési pályát és az alapkamat a 6,75-7,00 százalékos sávba kerülhet, azonban a jelenlegi adatok alapján az év második felében nagyon visszafogott tere van a további kamatvágásnak – mondta Virág Barnabás alelnök a monetáris tanács keddi kamatdöntését követő online háttérbeszélgetésen.
Számokra lefordítani, hogy az év végén milyen kamatpálya indokolt, azt majd a júniusi makrogazdasági prognózis keretében lehet nagyobb magabiztossággal megtenni – mondta, hozzátéve, hogy a jelenlegi környezetben nincs hová sietni.
(Forrás: MTI)