A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,10 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosó két szélét is.
A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.
Megfelelt a várakozásoknak, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a korábban beharangozottnál erőteljesebb, 30 bázispontos emelést hajtott végre, a piaci szereplők egy része azonban ennél is jelentősebb emelést várt.
Új szakaszt indít a monetáris politikában a jegybank, ez gyorsabb alapkamat-emelési ciklust jelent, mert a külső inflációs hatások tartós emelkedése, a másodkörös inflációs kockázatok erősödése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesz szükségessé. Ezen túl a jegybank készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatát az alapkamat fölött alakítani – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő online tájékoztatón kedden.
Hozzátette: a tanács szerint az infláció egyértelműen a felfelé mutató kockázatok mentén alakul, a mutatót növelő tényezők a korábban vártnál is tartósabb lesznek, későbbre tolódik az inflációs cél elérése. Hogy mikorra, arra a decemberi Inflációs jelentés ad választ – mondta. Az egyhetes betéti eszköz kamatával már e hét csütörtöktől a jegybank gyorsabban és rugalmasabban reagál – jegyezte meg. A kamatemelés továbbra is havi ütemezésű lesz – mondta, hozzátéve: a kamatemelést addig folytatják, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak.
A járvány negyedik hulláma inflációs hatásokat hoz. Becsléseik szerint az inflációban a külső tényezők 60 százalékot, a belső 40 százalékot jelentenek. Az általános áremelkedés folytatódik, novemberben 7 százalék felett lehet az infláció, ezt követően is csak lassan csökken, felfelé mutató kockázatok jellemzik a külső és a hazai inflációs tényezőket egyaránt.
Az erős belső kereslet mellett a globális nyersanyagár-emelkedés is egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban – jelezte. A megemelkedő inflációs környezet és a gyors bérnövekedés mellett kulcsfontosságúnak nevezte az inflációs várakozások horgonyzását és a másodkörös kockázatok elkerülését.
Kitért arra is, hogy az inflációs kockázatokat a jegybank két fronton kezeli. Egyrészt a hosszú és kiszámítható kamatemelési ciklussal az inflációs várakozások horgonyzottságát és a másodkörös hatások elkerülését biztosítják. Másrészt a pénz- és árupiaci kockázatokat gyors és rugalmas jegybanki reakcióval kezelik. Az inflációs környezet tartós megváltozása miatt a válság utáni reálkamatok magasabbak lesznek, mint a válság előtt voltak – mondta. Leszögezte: a magyar gazdaságnak magasabb reálkamat mellett is tartós növekedési pályán kell haladnia.
Az üzemanyagárak befagyasztása a monetáris politikára nincs hatással – közölte újságírói kérdésre az alelnök. A belső kereslet élénkülése jövőre hangsúlyosabban jelenik meg a gazdasági növekedésben, itt meghatározó lesz a lakossági fogyasztást élénkítő minimálbér-emelés is.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában úgy fogalmazott: az emelés mértékét a vártnál kedvezőtlenebb októberi inflációs adat indokolta; egy kisebb emelés érdemi forintgyengülést idézett volna elő. Mivel az inflációt meghatározó tényezők közül többre, például a nemzetközi energiaárakra, az MNB nem tud hatni, ezért a jegybank döntése önmagában – bár szükséges – még kevés az infláció célhoz tereléséhez – hangsúlyozta az elemző. A 3 százalékos cél megközelítéséhez szerinte a nemzetközi folyamatok kedvezőbbé válására is szükség van.
Az elemző alapesetben decemberben is egy 30 bázispontos emelésre számít, illetve a nemkonvencionális eszközök további szűkítését jelzi előre.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a döntésről azt mondta: az előrejelzések között volt, amely 90 bázispontos emelést sem tartott kizártnak, de akadt 15 bázispontos szigorításra vonatkozó prognózis is.
Az elemző szerint a következő hónapokban újabb kamatemelések várhatóak a magas infláció miatt. A szigorítási ciklus eredményeként a jövő év első negyedévének végig akár 3-3,5 százalékra emelkedhet a kamatszint.
A decemberben megjelenő inflációs jelentésben a korábbinál nagyobb pénzromlási ütem szerepelhet – hívta fel a figyelmet.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője felidézte, hogy MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt.
Az inflációs kockázatokat a külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet -kínálati súrlódásai okozzák – fejtette ki. Arra is kitért: az inflációnak érdemi lökést ad jövőre a minimálbér jelentős emelése mellett a szja-visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, az idén kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, valamint a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része. Ezek a lépések mintegy 1200 milliárd forinttal növelik a háztartások jövedelmét.
A jövő év első negyedévében Suppan Gergely szerint 2,75 százalékig emelkedhet az alapkamat, amely az év végéig ezen a szinten maradhat. A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak 2022 végére 4,05 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre – jegyezte meg.
Az elemzők egyaránt felhívták a figyelmet arra, hogy az emelés mértéke nem nevezhető kiemelkedőnek például a cseh és a lengyel jegybank döntéseinek fényében, amelyek legutóbb 125, illetve 75 bázispontos emelést hajtottak végre.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője kommentárjában azt írta: az erősödő inflációs nyomás miatt gyorsított vissza az MNB a korábbi kamatemelési ütemre.
Fontos információnak nevezte azt, hogy az egyhetes betéti tender kamatszintjét ismét az alapkamat fölé fogják emelni, erre már e hét csütörtökön sor kerülhet várakozása szerint.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemző azt emelte ki, hogy az ülés alapján „az ördög a részletekben rejlik”, hiszen a kamatemelés mellett arról is döntés született, hogy a pénz és az árupiaci kockázatok fennállásáig a jegybank készen áll az egyhetes betét kamatát az alapkamat felett alakítani. Az egyhetes betét kamatáról pedig továbbra is heti szinten döntenek a jegybankban. Ez annyit jelent, hogy az alapkamat és az effektív bankközi kamatok szintje ismét elválhat egymástól, és az utóbbiak akár jóval magasabban is alakulhatnak – vélhetően nem függetlenül a forintárfolyam szintjétől. Vagyis a 30 bázispontos emelés tulajdonképpen nem is 30 bázispont – hanem akár magasabb is lehet – mutatott rá.
A monetáris politikai eszköztár tehát ismét bonyolódott az elemző szerint. Fontos eredménynek nevezte, hogy az MNB további eszközökkel és intézkedésekkel segíti a negyedév végén már szokásossá váló swap-piaci turbulenciák kezelését, ami növelheti a kamat transzmisszió hatékonyságát, ezáltal szintén erősítheti a forintot. Ennek megfelelően fenntartják a fokozatosan erősödő forint irányába mutató középtávú előrejelzésüket.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a bejelentett alapkamat-emelés elmaradt ugyan a piaci várakozásoktól, de az MNB az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz rátájának együttes és ütemes további emeléseivel minden valószínűség szerint jelentős részben teljesíti majd a piaci szereplők által várt szigorítást.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő térségi elemzőrészlege a legutóbbi magyarországi inflációs adatok alapján előzetesen azzal számolt, hogy a monetáris tanács a keddi kamatdöntő ülésen az alapkamat 75 bázispontos emelését jelenti be.
A ház szakértői a 30 bázispontos emelésről szóló keddi döntést kommentálva kiemelték: felülvizsgált előrejelzésük azt valószínűsíti, hogy a magyar jegybank decembertől négy újabb, egyenként 30 bázispontos kamatemelést jelent be, és így 2022 első negyedévének végéig 3,30 százalékra emeli alapkamatját.
A monetáris tanács „alulteljesített” ugyan a Morgan Stanley és a piac várakozásaihoz képest, de fenntartotta szigorító alapállását és meredekebb, időben is kiterjedt kamatemelési ciklusra utaló útmutatást adott a piaci szereplőknek – hangsúlyozták kedd esti helyzetértékelésükben a Morgan Stanley londoni elemzői.
Úgy fogalmaztak, hogy az MNB „összességében feszes csomagot állított össze” a monetáris kondíciók szigorítására, és bár a keddi kamatemelés elmaradt a várakozástól, a monetáris tanács megnyitotta az utat az egyhetes betéti eszköz kamatjának emelése előtt.
A Morgan Stanley londoni közgazdászainak mérése szerint a piac az év végéig 100 bázispontnyi kumulatív kamatemelésre számított az MNB részéről. Feltételezve, hogy a magyar jegybank decemberben is végrehajt egy 30 bázispontos alapkamat-emelést, és az egyhetes betéti eszköz kamatát a következő négy hétben egy vagy két alkalommal egyenként 15 bázisponttal emeli, a monetáris szigorítás mértéke összességében már közelebb jár majd a korábbi piaci várakozásokhoz – jósolták keddi prognózisukban a Morgan Stanley londoni elemzői.
A ház megítélése szerint az MNB középtávra még erőteljesebb üzenetet küldött a piacnak az inflációs kockázatokról, és ez arra vall, hogy a monetáris szigorítási ciklus átnyúlik 2022-re.
Az egyik legnagyobb, londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics az MNB kamatdöntését elemző, kedd este ismertetett helyzetértékelésében szintén azt emelte ki, hogy a piaci szereplők először csalódottan fogadták a kamatemelés 30 bázispontos mértékét. Később azonban már a forint markáns erősödését eredményezte a kamatdöntés bejelentése utáni kemény hangvételű kommunikáció és annak kilátásba helyezése, hogy a monetáris politika eszköztárának más elemeivel kiegészítve gyorsulhat a szigorítási ütem – hangsúlyozták a Capital Economics elemzői.
A cég szerint az MNB keddi bejelentései a kamatkilátások szempontjából „sorsfordító jelentőségűek”, mivel ezekből kitűnik, hogy a magyar jegybank most már teljes mértékben elszánta magát a monetáris kondíciók igen jelentős további szigorítására az infláció és az inflációs várakozások megfékezése végett.
A ház szerint a csütörtökön esedékes egyhetes tender döntő jelentőségű lesz annak megítélésében, hogy a következő hónapokban milyen ütemű emelések várhatók.
A Capital Economics londoni elemzői közölték: a maguk részéről azzal számolnak, hogy az MNB az egyhetes betéti eszköz kamatát 2,25 százalékra emeli, és a jegybanki alapkamat – a három hónapos BUBOR rátával együtt – jövőre 4 százalékra emelkedik.
(Forrás: MTI)
