A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0,7 százalék és 2,60 százalék közé. Elemzők 30 bázispontos szigorításra számítottak.
Az előző, augusztusi ülésén 30 bázisponttal 1,50 százalékra, júliusban ugyanilyen mértékben, 1,20 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a tanács. A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba.
Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.
A Monetáris Tanács három intézkedés együttesével folytatja a monetáris kondíciók szigorítását, a kamatemelés havi ütemezése változatlan marad, a 15 bázispont pedig irányadó lesz a következő hónapokban – mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetésen a monetáris politika aktuális kérdéseiről.
Az emelés 15 bázispontos mértékén a következő, decemberi Inflációs jelentéskor módosíthatnak a tervek szerint.
Rámutatott, hogy az inflációt emelő tényezők tartósabban maradnak, ezért az inflációs kilátásokat övező kockázatok változatlanul felfelé mutatnak.
Közölte: három intézkedéssel folytatódik a szigorítási ciklus, az első az alapkamat és a kamatfolyosó 15 bázispontos emelése. A második értelmében az állampapír-vásárlások heti célmennyiségét szeptember 27-től 10 milliárd forinttal, 40 milliárd forintra csökkentik, a harmadik lépésként pedig a forintlikviditást nyújtó swapeszköz fokozatos kivezetésével szűkítik a forintlikviditást.
Meglepetésként értékelték az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők a 15 bázispontos kamatemelést, a piac ugyanis 25-30 bázispontos szigorítást várt.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a jegybank döntése a várakozásokhoz képest felemásan alakult. A kamatemelés a vártnál kisebb mértékű lett, azaz kevésbé szigorított a jegybank. Arra is számítani lehetett, hogy az állampapírvásárlási program mértéke tovább lassul, az azonban egy váratlan szigorítás, hogy a forintlikviditást nyújtó swap eszközt kivezetik.
Hozzátette: összességében a piac először gyengülő forinttal reagált a döntésre, amelyet a kisebb kamatemelés magyaráz, hiszen ekkor a másik két szigorító lépés még nem volt ismert. Fontos üzenet szerinte a piac számára, hogy lesznek további szigorítások és havi szintű szigorítások lesznek, ez alapján arra számít az elemző, hogy a következő hónapokban is 15 bázispontos kamatemelés lesz. Ez az üzenet elősegítheti a forint árfolyamának stabilizálását, a piac megnyugtatását. A jegybank az inflációhoz hozzájáruló tényezők között kiemelte az élelmiszerárak és az alapanyaghiány miatt az iparcikkek áremelkedését. Az állampapírvásárlások üteme legközelebb a decemberi ülésen mérséklődhet. Az új jegybanki prognózisban a növekedési előrejelzést a jegybank felfelé, a 6,5-7,0 százalékos sávba emelte, amely inkább konzervatív előrejelzésnek tekinthető, míg az inflációs előrejelzés megfelel a piaci konszenzusnak – írta.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője is azt emelte ki: meglepetés volt, hogy lassított a kamatemelési cikluson az MNB. A bejelentést követően azonnal gyengülni kezdett a forint, mivel a piaci konszenzus 25 bázispontos kamatemelésről szólt. A közlemény utolsó bekezdésében szerepel, hogy a kamatemelési ciklus havi lépésekben, kisebb lépésközzel folytatódhat, ez azt jelentené, hogy év végére 2,1 százalékos lesz az alapkamat – közölte. Az Equilor várakozásai szerint az idei évben 4,3 százalékon alakulhat az éves átlagos infláció, mely jövőre 3,3 százalékra eshet vissza.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában azt írta: a jegybank üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt. Az őszi hónapokban az infláció újra emelkedhet, megközelítve a 6 százalékot.
Az elemző a következő két kamatdöntő ülésen további kamatemelésekre számít, amivel az év végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat, azonban a később megjelenő inflációs kockázatok miatt nem zárható ki, hogy ennél magasabb szintre emelkedik az alapkamat. Ezt követően véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra.
Kitért arra is, hogy a monetáris tanács elkezdte a mennyiségi lazítások fokozatos visszavonását, az állampapír-vásárlási programot fokozatos kivezetés mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni. A monetáris tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából, ezért az MNB a piaci stabilitás fenntartása érdekében bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére. A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak szeptemberre 2 százalékos, decemberre 2,30 százalékos, jövő év közepére 2,55 százalékos, 2022 végére 2,80 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre – írta.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte: a szigorításban mindenki biztos volt, hiszen a jegybank korábbi kommunikációjából is számítani lehetett erre. Az emelés mértéke azonban meglepetés, a piac ugyanis 25-30 bázispontos szigorítást várt, ehhez képest csak 15 bázisponttal nőtt a kamat. Vagyis a jegybank lassított a kamatemelési tempón – tette hozzá. A vártnál kevésbé szigorú döntést a jegybank a kamatdöntést követő kommentárjában azzal magyarázta, hogy a koronavírus negyedik hulláma bizonytalanságot jelent a gazdasági teljesítményre nézve. Az MNB ugyanakkor azért hangsúlyozta, hogy felfelé mutató kockázatok vannak túlsúlyban. A következő hónapok 15 bázispontos kamatemeléseivel, az év végén 2,1 százalékra növekedhet az alapkamat – közölte.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a kamatdöntő ülés után a jövőbeni kamatpályával kapcsolatos bizonytalanságok érdemben csökkentek. Az irányadó rátára vonatkozó előrejelzésüket változatlanul hagyják, várakozásuk szerint az év végére 2,1 százalékra emelkedhet a jegybanki alapkamat. Szintén úgy vélte, hogy a keddi kamatdöntés kisebb meglepetést hozott, hiszen a piaci konszenzus nagyobb mértékű további szigorítást várt, és a kamatemelési ciklus 25-30 bázisponttal való folytatását valószínűsítette.
(Forrás: MTI)
