A monetáris tanács – a piaci várakozásokkal ellentétben – 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot kedden, és jelezte, hogy az egyhetes betéti eszköznél is hasonló változtatást tart indokoltnak.

A kamatvágást a vártnál lassabb gazdasági növekedéssel indokolta a testület; a jegybank legfrissebb Inflációs jelentésében továbbra is gazdasági növekedést, de a korábbi 2,0-3,0 százalékkal szemben már csak 0,3-2,0 százalék közötti GDP-bővülést vár idén.

A forint gyengült az euróval szemben a hírre, az árfolyam több mint 1 forinttal, 350 forintra ugrott fel.

Az árstabilitás fenntartása és a gazdasági növekedés helyreállításának támogatása érdekében szükségessé vált a monetáris kondíciók finomhangolása – írta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi ülésről kiadott indoklásában. Kifejtették, hogy a magyar gazdaság idei teljesítménye a korábban vártnál mérsékeltebben alakul, miközben az inflációs kilátások tartósan lefelé mozdultak el.

A makrogazdasági adatokat 2020-ban jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni. A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedévben érvényesülnek a leginkább. A GDP tavaszi jelentős visszaesését követően, a harmadik negyedévtől a gazdasági növekedés helyreállása várható. A gazdaság második félévi gyors, „V” alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése – írták.

A tanács szerint a jelenlegi eszköztár megfelelő mozgásteret nyújt a kihívások célzott és rugalmas kezelésére; az állampapír-vásárlási programra továbbra is védőhálóként tekintenek, amelyet a szükséges esetben és a szükséges mértékben kívánnak használni. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg. A monetáris tanács megítélése szerint a jelenlegi makrogazdasági környezetben az egyhetes betéti eszköz kamatában hasonló elmozdulás indokolt, mint az alapkamat esetében.

A testület megállapította, hogy a koronavírus-járvány a világgazdaságot legyengült állapotban érte, a növekedési kilátások így érdemben romlottak, a dezinflációs hatások pedig általánosan erősödtek. Ezzel párhuzamosan a globálisan meghatározó jegybankok további lazító lépéseket vezettek be. A magyar gazdaságot ugyanakkor stabil fundamentumok és erős növekedés mellett érte el a koronavírus-járvány, így 2020 első negyedévében a magyar gazdasági növekedés 2,2 százalékra lassult ugyan, az eurózónához viszonyított növekedési többlete azonban így is jóval meghaladta az elmúlt években elért 3 százalékpont körüli értéket. Magyarország sikeresen védekezett a koronavírus-járvány első hullámával szemben, ami megfelelő alapot jelent a gazdasági növekedés helyreállításához – írta a monetáris tanács.

Összességében a GDP 2020-ban szerény ütemben növekedhet. A növekedés 2020-ban 0,3-2,0 százalék, 2021-ben 3,8-5,1 százalék, míg 2022-ben 3,5-3,7 százalék lehet.

A gazdasági védekezés költségeinek és a nominális GDP mérsékelt növekedésének hatására a költségvetés idei évi hiánya a korábbi évekhez képest emelkedik, azonban nemzetközi összehasonlításban alacsony marad. Az államadósság ráta átmenetileg növekszik, azonban a gazdasági növekedés gyors helyreállításával párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg várhatóan 2020-ban is mérsékelt hiányt mutat, azonban a finanszírozási képesség tartósan pozitív marad. Az ország külső adósságrátái tovább mérséklődnek.

A koronavírus-járvány következtében a magyar gazdaságban is erős dezinflációs hatások jelentek meg. A fogyasztóiár-index az év eleji átmeneti emelkedést követően a várakozásoknak megfelelően gyorsan visszatért a jegybanki toleranciasávba, majd annak alsó széléig csökkent. Az infláció erős változékonysága előretekintve is fennmarad, azonban az áremelkedés üteme a költségérzékeny tételek hatásainak kifutásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik. A koronavírus-járvány miatt romló gazdasági konjunktúra több csatornán keresztül mérsékli az adószűrt maginflációt. A visszafogottabb külső inflációs környezet mellett a korábbi évekhez képest gyengébb hazai kereslet is egyre inkább fékezi az inflációs alapfolyamatokat. Az erős dezinflációs hatások mellett az adószűrt maginfláció 3 százalék alá csökken: 2020-ban 3,3-3,5, majd 2021-ben 2,6-2,7 százalékon alakul – áll az indoklásban.

Matolcsy György jegybankelnök a döntést követően kitért arra is, hogy a 15 bázispontos kamatcsökkentéssel újabb jelzést kívántak adni arra, hogy az MNB fontosnak tartja az alapkamatot, és van mozgástere a válság kezelésére, sőt elkerülésére. Magyarország megnyerheti 2020-at a növekedés, a munkahelyteremtés, a folyamatos tőkebevonás, a versenyképesség és a nemzeti öntudat szempontjából – hangsúlyozta.

Virág Barnabás alelnök elmondta, hogy a koronavírus-járvány dezinflációs hatásai gyorsan megjelentek, az infláció a jegybanki célérték alá süllyedt. Az alelnök szerint a dezinflációs hatások a következő hónapokban tovább erősödnek az alacsony külső inflációs környezet valamint a szolgáltatások keresletcsökkenés miatt bekövetkező mérsékeltebb árazása miatt. A beruházásokat a növekedés kulcsának nevezte, az exportra termelő ágazatok helyreállása lassúbb lesz – mondta.

Virág Barnabás hangsúlyozta: a kamatvágás szimbolikus, diszkrét lépés, nincs szó kamatcsökkentési ciklusról. A monetáris kondíciók óvatos finomhangolása történt, amivel jelezni kívánják, mennyire hangsúlyosnak tartják az árstabilitást és a gazdasági növekedés támogatását. Az alelnök szerint az eszköztár továbbra is megfelelő mozgásteret nyújt ahhoz, hogy a jegybank a kihívásokra reagáljon. Fontos, hogy a kamatcsökkentés a hozamgörbén minél szélesebb körben érvényesüljön, az eszköztár ezért a következő hetekben változhat. Az egyhetes betéti eszköznél az alapkamat csökkenéséhez hasonló elmozdulás indokolt – tette hozzá. Kitért arra is, hogy az állampapír-vásárlás továbbra is aktív jegybanki eszköz, de védőhálónak tekintik.

Kandrács Csaba alelnök egyebek mellett arról beszélt, hogy a pénzügyi stabilitás és fegyelem erősebbnek bizonyult a koronavírusnál, a pénzügyi rendszer stabil, a jegybank semmiféle zavart nem tapasztalt a járvány alatt a pénzügyi rendszer működésében. A jegybank nem tapasztalt káros kiáramlást a lakossági megtakarításoknál, sem a bankbetétek, sem a befektetési alapok, sem a hosszabb életbiztosítások, sem a nyugdíjpénztárak esetében, sőt egyes megtakarításoknál 10-15 százalékkal kisebb volt a kifizetés az előző év azonos időszakához képest. Ez mutatja, hogy az ügyfelek bizalma nem ingott meg, és az átmeneti veszélyhelyzetet nagyrészt tartalékaik felhasználása nélkül át tudták hidalni – mondta. Úgy vélte, minden feltétel adott, hogy a veszélyhelyzetet magunk mögött hagyva a hitelezési folyamatok és valamennyi pénzügyi piac ismét dinamikus növekedésnek induljon.

Váratlannak nevezték a monetáris tanács keddi kamatcsökkentését az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik úgy vélik, a döntést a környező országok jegybankjainak elmúlt időszakban tett kamatcsökkentő lépései is motiválhatták.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője megjegyezte azt is, hogy a kamatdöntés mindenképpen szimbolikusnak tekinthető, hiszen ha csak a piaci hozamok csökkentése lett volna a cél, azt az MNB a rendelkezésre álló eszközeivel is megtehette volna. Hozzátette, hogy a kamatdöntést az MNB várakozásainál gyengébb gazdasági növekedés indokolhatta.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint is meglepetést jelent a kamatcsökkentés, mert az elmúlt években a jegybank nem az alapkamat módosításával, hanem egyéb, nem konvencionális eszközökkel alakította a monetáris feltételeket. Hozzátette, legutóbb 2016-ban módosította az alapkamat szintjét a jegybank. Szerinte a mostani döntés arra utal, hogy a jövőben nagyobb szerepet kaphat az alapkamat szintje a monetáris feltételek alakításában.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője azt írta, az alapkamat az elmúlt években jelentőségét veszítette, viszont az egyhetes betéti tendereken az alapkamaton fogadta be az ajánlatokat a jegybank, nagy valószínűséggel a továbbiakban is így lesz, tehát a kereskedelmi bankok a korábbinál alacsonyabb kamatot fognak kapni a betétekért. Összességében mérsékelten likviditást szorít ki a jegybank keddi döntésével. Megjegyezte azt is, hogy május 5-e és 26-a között 4 aukción együtt 99,94 milliárd forint értékben vásárolt államkötvényt az MNB, azóta azonban nem tartottak tendert, és nem is terveznek újat. A program nem titkolt célja volt a hozamgörbe ellaposítása, illetve a megfelelő likviditás biztosítása, melyet akkor sikerült is elérni, de azóta ismét emelkedésnek indultak a hosszú hozamszintek. Az Equilor várakozása szerint a jegybank akkor lépne ismét piacra, ha a 10 éves hozamszint átlépné a 2,5 százalékos szintet, illetve visszaesne a kereslet, és emiatt emelkedne a volatilitás a piacon.

Összességében a koronavírus-járvány hatásai miatt a jegybank inflációs céljai nincsenek veszélyben, az idén a toleranciasávon belül alakulhat, ugyanakkor egy gazdasági visszarendeződés mellett hosszabb távon felfelé mutató kockázatok jelentkezhetnek nemcsak Magyarországon, de a fejlett piaci gazdaságokban is – írta Varga Zoltán.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte a jegybank elmúlt hónapokban hozott intézkedéseit, és megemlítette, hogy az MNB az utóbbi hetekben nem vásárolt állampapírokat, feltételezhetően annak köszönhetően, hogy az állampapír aukciókon bőséges maradt a likviditás, a hozamok pedig a jegybank szándékainak megfelelően csökkentek. Így nem kellett ellőnie a puskaporát, azaz jelentős állampapír vásárlási potenciál maradt fent esetleges későbbi piaci zavarok esetére – fogalmazott.

Mivel az infláció a következő hónapokban, valamint a jövő év elejéig kissé a 3 százalékos inflációs cél felett alakulhat, nem lesz szükség szigorításra, amire a következő két-három évben sem számítanak. A határidős kamatlábpiac pedig kismértékű, mintegy 10-15 bázispontos további kamatcsökkentést árazott be, ami az egyhetes betéti kamatnál be is következhet – írta Suppan Gergely. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt két hónap során szinte minden jegybank csökkentette a kamatokat, a Fed 0 százalékra csökkentette a kamatcélt, korlátlan eszközvásárlási programot jelentett be, az EKB 750 milliárd euró eszközvásárlási programot jelentett be, amit a várakozásoknál nagyobb mértékben, további 600 milliárd euróval bővített, emellett számos további jegybank is bejelentett már mennyiségi lazítást és kötvényvásárlási programot.

(Forrás: MTI)