A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 5,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

Márciusi ülésén a testület 100 bázisponttal 4,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklásban hangsúlyozták, hogy az orosz-ukrán háború miatt megnövekedtek a fundamentális inflációs kockázatok, ami az alapkamat-emelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatását tette szükségessé.

Februárban és januárban a monetáris tanács 50-50 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot.

A testület 2021 júniusában jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat az emelési ciklus megkezdéséig 2020 júliusa óta állt 0,60 százalékon.

Az orosz-ukrán háború a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb kockázatot jelent az inflációs kilátásokra, a monetáris tanács ezért az alapkamat-emelési ciklus határozott lépéssel történő folytatását tartja szükségesnek – írta a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a döntésről kiadott közleményében.

Az indoklásban megerősítették, hogy a kamatemelési ciklust addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti kamat következő hónapokban kialakuló szintjéhez – jelezték újra.

Megemlítették, hogy indokolt a szigorúbb monetáris kondíciók fenntartása hosszabb ideig.

Az MNB szükség esetén az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni a pénzügyi piacok stabilitásának biztosítása érdekében – húzták alá.

Emlékeztettek arra, hogy az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg – tették hozzá. (A múlt heti tenderén 6,15 százalékon tartotta az egyhetes betéti kamatszintet a jegybank.)

Az idei évi inflációs pálya leginkább a háború és a szankciók nyersanyagpiaci hatásaitól, valamint a rendkívüli helyzetre adott kormányzati válaszlépésektől függ – mutattak rá. Az év második negyedévében az erőteljes negatív kínálati hatások várhatóan tovább emelik az inflációt, a maginfláció a következő hónapokban szintén tovább emelkedik. (Idén márciusban az éves összevetésben számított infláció 8,5, míg a maginfláció 9,1 százalék volt.)

A grémium úgy számol, hogy a háború és a szankciók elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése és a jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 második felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2023-ban 3,3-5,0 százalékon, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakul.

A magyar gazdaság növekedési képessége az MNB szerint változatlanul erős. A háború és a szankciós politikák időbeli lefutásától függően a GDP 2022-ben a korábban vártnál lassabb ütemben, 2,5-4,5 százalékkal, míg 2023-ban 4,0-5,0 százalékkal, 2024-ben pedig 3,0-4,0 százalékkal bővül – idézték fel az előrejelzések számait.

Az MNB testülete újra hangsúlyozta: továbbra is kulcsfontosságú számukra az állampapírpiac stabilitásának biztosítása, ennek megfelelően szükség esetén készen állnak állampapír-vásárlásokkal beavatkozni.

Figyelmeztettek arra, hogy az orosz-ukrán háború több csatornán keresztül is növeli a költségvetési kockázatokat, ugyanakkor a költségvetési hiánycélok tartása az erős nominális növekedés mellett biztosíthatja az adósságráta további csökkenését a tavalyi év végi 76,8 százalékhoz képest.

Az MNB jelezte, hogy 2023-tól megkezdődhet a külső egyensúlyi folyamatok gyors javulása, aminek hatására a folyó fizetési mérleg egyenlege várhatóan ismét többletbe fordul.

A piaci várakozásoknak megfelelt a jegybank monetáris tanácsának döntése az alapkamat egy százalékpontos emeléséről – írták elemzők a döntésre reagálva az MTI-nek küldött kommentárjukban.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: az egyhetes betéti kamat várhatóan 30 bázisponttal tovább emelkedik csütörtökön, 6,45 százalékra.

Úgy vélte, az inflációs kockázatok fokozódása miatt az év közepére 7,00 százalékig emelkedhet a jegybanki alapkamat, annak mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől lehet számítani.

Arra számít, hogy az egyhetes betéti kamat szintén júniusban érheti el az 7,00 százalékot.

Emlékeztetett arra, hogy az MNB a közelmúltban elválasztotta az effektív egyhetes betéti kamatot az alapkamattól, ezenkívül kiszélesítette, valamint aszimmetrikussá tette a kamatfolyosót, annak érdekében, hogy növelje a mozgásterét.

Rámutatott: a tavalyi őszi hónapokban meredeken elszálltak a földgáz-, áram-, és olajárak, ami jelentős inflációs nyomáshoz vezetett a háztartási energiaárak szinten tartása mellett is. Az ukrajnai konfliktus hatására érdemben folytatódott az energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedése – tette hozzá.

A jelenlegi globális inflációt főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ez azonban önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésének hatására – szögezte le. Ezért szerinte a monetáris kondíciók túlszigorítását is érdemes elkerülni, ami pedig megnehezíti a jegybankok munkáját.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában arra hívta fel a figyelmet: a monetáris tanács továbbra is az egyhetes betéti kamat és az alapkamat közötti eltérés csökkentését és a további szigorításokat hangsúlyozza. A közleményben újdonság nem található – jelezte.

A monetáris politika önmagában nem képes az inflációt visszaterelni a jegybanki célsávba – idézte fel a monetáris tanács álláspontját a közleményre hivatkozva.

A szakember a következő hónapban a keddihez hasonló lépéseket vár, míg júniusban az új beérkező adatok és az Inflációs jelentés alapján várható döntés.

Rámutatott: a jegybank vezetése szerint a gazdaságpolitika feladata az infláció megfékezése mellett a másik két problémás egyensúlyi mutató – a költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg – javítása. Ennek érdekében a jegybank javaslatokkal fog élni a kormányzat számára – tette hozzá.

(Forrás: MTI)