A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 9,00 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén.
A testület a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette, az O/N betéti kamat ezzel 8,00 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 10,00 százalékra mérséklődött.
A tanács az ülést követően kiadott indoklásában azt írta, a várakozásoknál erősebb dezinfláció, az ország kockázati megítélésének és a folyó fizetési mérleg javulása, valamint a tartósan alacsony külső és belső keresleti nyomás együttesen tette lehetővé az alapkamat csökkentésének átmeneti gyorsítását. Erőteljes és általános dezinfláció érvényesül a magyar gazdaságban, januárban a fogyasztói árak 3,8 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ezzel az infláció a jegybanki toleranciasávon belül alakult és a régiós országok között Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb az infláció. A fogyasztóiár-index 1,7 százalékponttal, a maginfláció 1,5 százalékponttal csökkent havi szinten.
A maginfláció évesített háromhavi változása október óta 3 százalék alatt van. Az év eleji átárazások visszafogottak voltak, továbbá a január elsején életbe lépett jövedékiadó-emelés hatása egyelőre csekély mértékben jelent meg az üzemanyagárakban; a lakossági inflációs várakozások az elmúlt hónapokban csökkentek – közölték.
A jegybank várakozása szerint az infláció a következő hónapokban a toleranciasáv felső szélének közelében marad, majd az év közepén – más országokhoz hasonlóan – bázishatások miatt átmenetileg emelkedik. A fogyasztóiár-index 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki inflációs célra.
Az előrejelzés szerint idén és a következő években várhatóan tovább folytatódik a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása. A kiépülő új exportkapacitások termelésbe állása, valamint az élénkülő világgazdasági környezet várhatóan új lendületet adnak az exportnak, míg az EU-források erősíthetik a nettó finanszírozási képességet, és a historikusan magas szinten álló jegybanki devizatartalékot.
Tavaly a folyó fizetési mérleg példátlanul gyors helyreállást mutatott, az előzetes havi adatok alapján 0,2 százalékos többletbe fordult a 2022-es GDP-arányos 8 százalékos hiány után, a decemberi mintegy 1 milliárd eurós hiány ellenére.
Megjegyezték: a harmadik negyedévi felpattanást követően az utolsó negyedévében a GDP stagnált, éves szinten pedig elsősorban a magas infláció következtében 0,8 százalékkal csökkent. Idén az infláció mérséklődésével, a reálbérek emelkedésével és a bizalom fokozatos helyreállásával, ezáltal a belső keresleti tételek újrainduló bővülésével kiegyensúlyozott szerkezetű növekedés várható.
Az MNB által közölt előzetes pénzügyi számla adatok alapján az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP 6,7 százalékát tette ki 2023-ban. Az államadósság-ráta 2023-ban a GDP 73,5 százalékára csökkent a 2022. évi 74 százalékról.
A tanács tájékoztatása szerint a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság nem változott számottevően a januári kamatdöntés óta. A Federal Reserve és az Európai Központi Bank első kamatcsökkentésének várható időpontja későbbre tolódott a piaci árazások alapján. A régióban a cseh jegybank 50 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát, míg a lengyel és a román jegybank nem változtatott a monetáris kondíciókon februárban.
Hangsúlyozták: a globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol.
A tanács a következő hónapokban a beérkező makrogazdasági adatok, inflációs kilátások és a kockázati környezet alakulásától függően, adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről.
Az alacsonyabb infláció és az ország kockázati megítélésének kedvező alakulása tette lehetővé az alapkamat csökkentésének átmeneti gyorsítását – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke online háttérbeszélgetésen, és az év közepére reálisnak nevezte a 6-7 százalék közötti kamatszintet.
Kiemelte: a magyar gazdaságban erőteljes dezinfláció érvényesül, amihez mind a külső, mind a belső környezet hozzájárul. A kockázati környezet javult, a januári kamatdöntés előtt kialakult „pénzpiaci zaj” okai nyugvópontra jutottak.
Hangsúlyozta ugyanakkor, ebben a közegben tilos hátradőlni, az árstabilitás fenntartható eléréséhez továbbra is fegyelmezett és stabilitásorientált monetáris politikára van szükség. A következő hónapokban is adatvezérelten döntenek az alapkamat további csökkentéséről és optimális üteméről – jelezte.
Kitért arra, hogy az infláció globálisan mérséklődik, ugyanakkor a geopolitikai feszültségek továbbra is fennakadásokhoz vezethetnek a globális értékláncokban, a szállítási költségek újbóli emelkedését okozva. A gázárak közben csökkentek a geopolitikai feszültségek ellenére.
A tárgyalások eredményeként kohéziós források lehívása megindult, javítva a gazdaság finanszírozásának képességét. Az EU-források beáramlása erősíti a nettó finanszírozási képességet, valamint tovább emeli a historikusan magas szinten álló jegybanki devizatartalékot – mondta a jegybank alelnöke.
Az alapkamat csökkentésének további mértékére vonatkozó felvetésre azt mondta: annál a nagy jegybankokkal kapcsolatos kamatvárakozásokra is figyelemmel lesznek. A meghatározó jegybankok kamatcsökkentéseinek elindításával kapcsolatos várakozások későbbre tolódtak, emellett a márciusi Inflációs jelentés kiemelten fontos lesz.
(Forrás: MTI)