Együttműködési megállapodást kötött a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanáccsal (CCPIT) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) csütörtökön a Magyar- Csöcsiangi (Zhejiang) Befektetési és Kereskedelmi Fórum Budapesten.

Kína és Magyarország üzleti kapcsolatai szorosak, a kamara rendszeresen szervez közös rendezvényeket a CCPIT-vel – mondta a fórumon Parragh László, az MKIK elnöke (képünkön). A kamara információszolgáltatással, jogi segítségnyújtással, tanácsadással segíti a cégeket, és összeköti az adott piac iránt érdeklődőket. Kína és Magyarország áruforgalma magas, 7,5 milliárd dollár volt tavaly, de tízmilliárd dollárt is megközelítette már. Magyarország 90 százalékban ipari termékeket, alkatrészeket importál Kínából.

Vang Csin-csen, a CCPIT alelnöke kiemelte: a térségben Kína egyik legfontosabb partnere és befektetési helyszíne Magyarország. A magyarországi befektetéseik értéke jelenleg hárommilliárd dollár, ebben még jelentős növekedési lehetőséget lát, mivel a kínai külföldi befektetések értéke a következő öt évben meghaladja a 600 millió dollárt az előrejelzések szerint. A következő években aktív importpolitikát terveznek, hogy minél több magyar termék jusson be a kínai piacra, a termékek promotálásában is segítséget nyújtanak. A fórumon aláírt megállapodás ezt támogatja – mondta.

A fórumon Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: Magyarország számára fontos Kína, a magyar kivitel dinamikája kiemelkedő, tavaly Kína egyik legfontosabb tartományába, Csöcsiang (Zhejiang) tartományba több mint 20 százalékos növekedés volt. Az üzleti fórum alkalmat ad a minél nagyobb magyar gazdasági jelenlét kialakítására Kínában. Hozzátette, hogy szeretnék növelni nemcsak a magyar áruk, hanem a technológiák exportját is, a kölcsönösen előnyös kereskedelmi szerződésekre már számos példa van. 

Kitért arra, hogy a magyar kormány a befektetőbarát környezet kialakítására törekedett, leszorította a társasági adót. A nagybefektetők 10 százalékos társasági adót is elérhetnek, amiből akár 80 százalékos kedvezményt lehet kapni a működés első tíz évében. A keleti nyitás politikája szinkronban van a kínai “Egy övezet – egy út” programmal, a személyes találkozások továbbviszik az üzleti fejlődés lehetőségét – jegyezte meg.

Hozzátette: a pénzügyi kapcsolatok fejlődését a Bank of China két éve Budapesten létrehozott kelet-közép-európai regionális központja mellett a magyar állam idei renminbi kötvénykibocsátása is mutatja, amire két és félszeres túljelentkezés volt. A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása pedig az Egy övezet-egy út program első beruházása, és egyben a kínai kormány legnagyobb európai beruházása.

(MTI)