Szeptemberben az ipari termelés a nyers adatok szerint 2,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,0 százalékkal mérséklődött. Az előző hónaphoz képest 2,3 százalék volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított növekedés, áprilishoz képest pedig 61 százalék – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az ipar kiigazítatlan kibocsátása február óta először múlta felül az egy évvel korábbit. A munkanaphatással kiigazított éves visszaesés viszont augusztusban kisebb, mindössze 0,2 százalékos volt, a szezonálisan és munkanappal korrigált havi növekedés pedig az augusztusi 6,3 százalékos ütemhez képest mérséklődött szeptemberben.
A járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nagyobb, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben emelkedett. A többi feldolgozóipari alág többségében viszont csökkent a termelés szeptemberben. Az előző hónapban, augusztusban a járműgyártás 6,2 százalékos, a számítástechnikai termékek gyártása 1,8 százalékos, az élelmiszeripar pedig 0,3 százalékos éves növekedést mutatott.
Az év első kilenc hónapjában 9,2 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához mérve.
Az ipari termelés részletes adatait jövő csütörtökön, november 12-én közli második becslése alapján a KSH.
A magyar ipar szeptemberre túljutott a koronavírus-járvány okozta válságán – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők az ipari termelés szeptemberi előzetes adataiból.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt írta, az ipari termelés teljesen kilábalt a járvány okozta válságból. A harmadik negyedévben 2,6 százalékra mérséklődött az ipar visszaesése a második negyedévi 25 százalékos zuhanást követően, míg a második negyedévhez képest 31 százalékkal nőtt a kibocsátás, amivel nagymértékben hozzájárult a gazdaság felpattanásához. Így a harmadik negyedévben 4,7 százalékra mérséklődhetett a GDP visszaesése a második negyedéves 13,6 százalékról.
Az autógyárak termelése augusztus elejére elérte a járvány előtti szintet, az év hátralevő részében pedig kifejezetten bíztató, hogy augusztusban a járműgyártás új rendelése 33 százalékkal, rendelésállománya pedig 18,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.
A következő hónapokban folytatódhat az ipar stabilizálódása, az utolsó negyedévben már éves összehasonlításban is növekedést mutathat, részben az egy évvel ezelőtti gyengébb bázis miatt is.
Idén 6,5-7 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban, akár 13-14 százalékos növekedés is várható, jövő év áprilisában az idei alacsony bázis miatt a növekedés elérheti a 60 százalékot is – prognosztizálta Suppan Gergely.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is azt tartja a legfontosabbnak, hogy szeptemberre az ipari termelés meghaladta a vírus megjelenése előtti szintet. Ez azt jelzi, hogy a külső kereslet kedvezően alakult, bár fontos hozzátenni, hogy az egyes iparágak között jelentős eltérések lehettek. A járműgyártásban megjelenhetett egyfajta bepótolt fogyasztás is, tehát a tavasszal elmaradt vásárlások növelhették a keresletet. Regős Gábor bíztatónak tarja, hogy a második hullám megérkezése szeptemberben nem éreztette hatását az ipari termelésen, így az ágazat teljesítménye a harmadik negyedévben mérsékelhette a GDP-visszaesés mértékét. Kérdés, hogy ez a következő hónapokban is így marad-e – jegyezte meg.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy fogalmazott, a történelem ismétli önmagát: ahogyan augusztusban a kiskereskedelem negatív és az ipar pozitív meglepetést okozott, ugyanez történt szeptemberben is. Az iparnak már bőven az idei év vége előtt sikerült ledolgoznia a termelési hátrányt, amelyet a tavaszi kényszerszünet során összeszedett.
Amíg a lendület kitart a főbb ágazatokban és nem érezteti hatását a koronavírus második hulláma, addig az ipar és így az exportteljesítmény képes lesz érdemben segíteni a gazdasági kilábalást, amely a harmadik negyedévben rekord nagyságú negyedév/negyedév gazdasági növekedést hozhat a mechanikai felpattanás következtében. Az ipar teljesítménye az előző negyedévhez képest a július-szeptemberi időszakban több mint 30 százalékkal nőtt.
A negyedik negyedévre előretekintve az ipar továbbra is jól teljesíthet, tekintettel a bővülő rendelésállományra. Ugyanakkor jelentős kockázatot jelent az ellátásbiztonság, mivel a koronavírus terjedésének erősödése és az ezzel kapcsolatos globális intézkedések ismét fennakadásokat hozhatnak az ellátási láncokban – tette hozzá az ING Bank vezető elemzője.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője rámutatott arra, hogy az utóbbi két hónapban az ágazat nagyjából ugyanazt a termelési szintet hozta, mint a múlt év azonos időszakában. A nagyrészt a tavaszi hónapokban összeszedett termeléskiesést azonban még messze nem tudta ledolgozni a szektor.
Hozzátette, az első nyolc hónapban az elektronikai cikkek gyártása még 1,5 százalékos mínuszban volt, kérdés, hogy az előzetes adatok szerint szeptemberben bekövetkezett növekedés ebben az alágazatban a pozitív tartományba tudta-e húzni a termelést.
Ugyanakkor a járműgyártásban látható az augusztusi és szeptemberi felpattanás ellenére, hogy ez az alágazat az idén jelentős termeléskieséssel számolhat, hiszen az első nyolc hónapban még több mint 20 százalékos volt a csökkenés – fogalmazott Németh Dávid.
A mostani kilátások alapján az ipar megúszhatja egyszámjegyű csökkenéssel ezt az évet. Sőt, ha az év utolsó hónapjaiban megmarad az augusztusban és szeptemberben látott termelési dinamika, akkor csak 7-8 százalékos lehet a visszaesés – vélekedett a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője, aki szerint jövőre növekedés várható, de azt egyelőre a járványból fakadó bizonytalanság miatt nehéz megmondani, hogy milyen tempójú bővülés lesz az ágazatban.
(Forrás: MTI, fotó: Varga György)
